Mindennapi áhítatok

2019. február 9., szombat

Igehely: Jn 9:35-41; Kulcsige: 9:41 „Jézus ezt mondta nekik: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök.”

A kiközösítés napjainkban is téma, akárcsak a befogadás. Megváltó Urunk maga is tapasztalta saját népe részéről a be nem fogadás, a kiközösítés borzalmas érzését. „Saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.” Ő együtt érez az üldözöttekkel, a hitükért szenvedőkkel.

2019. február 8., péntek

Igehely: Jn 9:1-34; Kulcsige: 9:4 „Nekünk, amíg nappal van, annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.”

Az Úr itt igazolta, amit az előző részben mondott az írástudóknak és a farizeusoknak a templomban, hogy Ő a világ világossága, hiszen a vakon született embernek csoda által megnyitotta mindkét szemét, hogy lásson, világosságban járjon és éljen.

2019. február 6., szerda

Igehely: Jn 8:39-47; Kulcsige: 8:44/b „Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja.”

A zsidó vezetők Ábrahám fiainak mondták magukat. Az Úr azzal szembesíti most mégis őket, hogy nem Ábrahám gyermekei, hanem az ördögtől származnak. Mert amiképpen Ő azt cselekszi, amit Atyjától lát, nekik is Ábrahám cselekedeteit kellene cselekedniük, ha valóban az ő fiai.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 20:7–12 Kulcsige: ApCsel 20:7 „A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál tanította őket, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította.”

Pál apostol csak néhány napot töltött Troászban. A hét első napján, azaz vasárnap, a kenyér megtörésére gyűltek össze az Úr gyermekei, megemlékezni Jézus Krisztus áldozatáról, amit értünk, a bűneinkért vállalt az Úr. Jó nekünk ezt soha el nem felejteni, és időnként feleleveníteni magunk előtt azt a tényt, hogy az Atya nagy árat fizetett a megváltásunkért.