Igehely: ApCsel 17:16-34; Kulcsige: ApCsel 17:16 „Miközben Pál Athénban várta őket, háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal.”
Pál apostol az ókori Görögország dicső városában, Athénban járt. Athén a hellenizmus büszke központja, túl volt már a virágkorán Pál napjaiban, mégis lényeges kulturális központ volt világhírű egyetemének köszönhetően is. Épületei és művészi alkotásai is csodálatra méltók voltak.
Igehely: 1Kor 5:9-13; Kulcsige: 1Kor 5:11 „Most tehát azt írom nektek, hogy ne tartsatok kapcsolatot azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek!”
Pál meg akarta óvni a korinthusbeli szenteket a névleges testvérekkel való közösségvállalástól. Ezek az úgynevezett testvérek szörnyű bűnökben éltek. Itt egy olyan keresztyénről van szó, aki vérfertőzéses nemi kapcsolatot tartott fenn mostohaanyjával.
Igehely: 1Sám 28:7-25; Kulcsige: 1Sám 28:15 „Sámuel ezt mondta Saulnak: Miért háborgattál és idéztél meg engem? Saul így felelt: Igen nagy bajban vagyok. Megtámadtak a filiszteusok; Isten pedig eltávozott tőlem, és nem felel többé sem próféták által, sem álomban. Téged hívtalak tehát, hogy tudasd velem, mit kell tennem.”
A filiszteusok elhatározták, hogy újra megtámadják Izráelt. Saul reménytelen helyzetben találta magát. Sámuel már halott volt, a filiszteusok Súnem mellett táboroztak. Saul Gilbóában tartózkodott, és igen megijedt.
Igehely: 1Sám 15:10-31; Kulcsige: 1Sám 15:22 „Akkor ezt mondta Sámuel: Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!”
Az bálványimádás egy újabb formája az Isten iránti ellenszegülésben nyilvánul meg. Az ellenszegülést kiváltó ok Saul életében a dicsőségvágy volt. Látván Amálék barmainak a kövérségét, eszébe jutott, hogyan növelhetné saját dicsőségét és tekintélyét a nép előtt.
Igehely: Bír 6:25-32; Kulcsige: Bír 6:27 „Gedeon maga mellé vett tíz embert a szolgái közül, és úgy tett, ahogyan megparancsolta neki az Úr. De nem merte ezt nappal megtenni, mert félt apja háza népétől és a városbeli emberektől, ezért éjjel tette meg.”
A midiániták kezéből való szabadulás feltétele a Baal oltárának lerontása volt. Isten a szabadulást feltételekhez kötötte. Azt mondta az Úr Gedeonnak: megszabadítom a népet a Midián kezéből, de először rombold le az apád udvarán lévő Baal-oltárt, a mellette lévő szent fát pedig vágd ki.
Igehely: Ézs 57:1-13; Kulcsige Ézs 57:12 „Én tudom megmondani, hogyan boldogulsz. De amit te művelsz, az nem használ neked.”
A bálványimádás nem más, mint tárgyaknak vagy személyeknek vallásos tiszteletet adni, istenként imádni. A bálványimádás egyik gyakorlati megnyilvánulása a lelki paráznaság.
Igehely: 2Kir 23:1-3.11-15 Kulcsige: 2Kir 23:3
A király, aki felismeri az élő Istent, megérti parancsait, odatereli az egész népet az Úr házába, így nyer újra értelmet „én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24,15). Megünnepelték az Egyiptomból való szabadulást, megemlékeztek arról, amit értük tett a Seregek Ura. A jósiási reform két eseményt kapcsol össze, amelyeknek, így együtt van nagy hordereje az Isten népére nézve: előkerül a szent irat (sola scriptura), a helyes tanítás és megtörténik a szövetségkötés. Egyik a másik nélkül nem hoz életet.