Mindennapi áhítatok

2018. május 3., csütörtök

Igehely: 1Kor 15:55-58; Kulcsige: 1Kor 15:58 „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”

A bűn és a halál olyan ellenségeink, amit saját erőnk által nem győzhetünk le. A bűn ellen azonban folyamatosan harcolnunk kell, és csak Krisztussal győzhetünk felette. A halál pedig, mint utolsó ellenség töröltetik majd el.

2018. május 2., szerda

Igehely: Mk 13:33-37; Kulcsige: Mk 13:34 „Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik.”

„Az idegenbe készülő ember... kiadta mindenkinek a munkáját” (34 v). Valóban a gazdaság működőképességét biztosította azzal, hogy a sokféle munkát több emberre bízta, akik különböző tehetséggel voltak megáldva. A mi Urunk is munkát bízott ránk.

2018. május 1., kedd

Igehely: Hagg 2:1-9; Kulcsige: Hagg 2:4 „Azért most légy bátor, Zerubbábel! – így szól az Úr. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe – így szól az Úr –, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! – így szól a Seregek Ura.”

Akik látták a régi templomot, össze tudták hasonlítani annak dicsőségét és a jelenlegi helyzetet. Ha az ember meghalad egy bizonyos életkort, hajlamossá válik a múlt és a jelen összehasonlítására. A visszaemlékezés és az összehasonlítás magába véve nem rossz dolog.

2018. április 30., hétfő

Igehely: Jn 5:1-17; Kulcsige: Jn 5:17 „Jézus így szólt hozzájuk: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.”

Jézus így szólt hozzájuk: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.” A harmincnyolc éve beteg embernek nagy szüksége volt a segítségre. Jézus meglátta a szükségben levőt és cselekedett. Sok évvel ezelőtt egy hideg őszi estén siettem a gyülekezetbe.

2018. április 29., vasárnap

Igehely: Mt 25:14-30; Kulcsige: Mt 25:21 „Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!”

A példázatban az ember szétosztja vagyonát, a Lélek pedig a kegyelmi ajándékokat osztogatja (1Kor 12:7-11). A tálentumokat nem egyenlő mértékben kapták a szolgák, hanem képesség szerint, a tulajdonos döntése alapján. A Lélek pedig „úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja”.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és ked­ves dolog, mikor egy fi­a­tal azzal tűnik ki, hogy Is­ten­hez ra­gasz­ko­dik. Nem a ki vagy fel­tű­nés vé­gett, hanem meg­győ­ző­dés­ből, el­kö­te­le­zett­ség­ből. A meg­győ­ző­dés nem di­va­tos, nyi­tott­ság ürü­gyén fe­lü­le­tes­ség­re nevel a világ, le­gye­nek a fi­a­ta­lok olya­nok, akik min­den­fé­le ta­ní­tás sze­lé­ben ide-oda há­nyód­nak és sod­ród­nak az em­be­rek csa­lá­sá­tól, tév­út­ra csá­bí­tó ra­vasz­sá­gá­tól (Ef 4:14). Nem is be­szél­ve az el­kö­te­le­zett­ség­ről, nem­hogy Is­ten­hez, de sem­mi­hez sem. Azzal ámít­va, hogy a gyö­kér­te­len­ség a sza­bad­ság, ör­dög­sze­kér­ként sü­ví­te­nek az éle­ten végig.