Mindennapi áhítatok

2018. április 14., szombat

Igehely: Zsolt 68; Kulcsige: Zsolt 68:4 „De az igazak örülnek, vigadnak, Isten színe előtt vígan örvendeznek.”

Isten megváltott népének előjoga és kiváltsága az örvendezés, méghozzá az Úrban való (4). Vajon mit gondolhatnak a körülöttünk élők, amikor látnak és hallanak minket Jézusról és Jézusnak énekelni? Vajon értik és érzik, hogy ez nem ámítás és önmagunk szórakoztatása?

2018. április 12., csütörtök

Igehely: Lk 20:41-47; Kulcsige: Lk 20:41 „Ő azonban megkérdezte tőlük: Hogyan mondhatják azt, hogy a Krisztus Dávid Fia?”

Gyermekkori emlékeim között örzöm azt is, amikor nagyszüleim falujában sokszor úgy érdeklődtek kilétem felől, hogy megkérdezték kinek vagyok a fia, illetve unokája? Én pedig teljes bizalommal hivatkoztam felmenőimre. A Messiás személyét is azonosítani kellett.

2018. április 11., szerda

Igehely: Lk 20:27-40; Kulcsige: Lk 20:36 „Sőt meg sem halhatnak többé, mert az angyalokhoz lesznek hasonlók, és Isten fiaivá lesznek, mivel feltámadnak a halálból.”

A szadduceusok, akik nem hitték, hogy lesz igazak és gonoszok feltámadása szintén támadták Jézust. A sógorházasság törvénye (5Móz 25: 5-6) alapján kitalálnak egy végletekbe felfújt esetet, amit aztán Jézus elé tárnak, hogy bogozza ki. Vajon mi volt ezzel a céljuk?

2018. április 10., kedd

Igehely: Lk 20:20-26; Kulcsige: Lk 20:26 „Így tehát nem tudták tőrbe csalni a nép előtt, hanem elcsodálkoztak válaszán, és elhallgattak.”

Folytatódik a sarokba szorító hadjárat Jézus ellen. Most semleges embereket bérelnek fel, akik jó szándékot színlelve keresik Jézus kegyeit: „Mester, mi tudjuk, hogy helyesen szólsz... és tanítod az Isten útját”. Jézus nem szédül el a dicsérettől, mert átlát színészkedésükön.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jer 22:10-19 Kulcsige: Jer 22:15b-16 „De törvényesen és igazságosan járt el: ezért ment jól a dolga! Jogához segítette a nincstelent és szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr.”

Az emberek általában törekszenek valamilyen módon az elismerésre. Igyekszenek, ha nem is maradandót, de pozitív hagyatékot tudni maguk mögött. Vannak, akik fizikai létesítményeket hoznak létre, mások szellemileg alkotnak nagyot, irodalom, zene területén. Egyeseknek szobrokat emelnek, másokat más módon ismernek el, jegyeznek az utókornak. A talentumait, tehetségét, tudását, tapasztalatait, hitét mindenki szeretné kamatoztatni legjobb belátása szerint.