Mindennapi áhítatok

2017. december 1., péntek

Igehely: Ézs 1:10-20; Kulcsige: Ézs 1:18 „Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az Úr. Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vérvörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú.”

Az Úr igéjét, tanítását olvastuk az igében. Nem emberi, törvényeskedő vélekedést! Ézsaiás korában is a választott nép gyakorlatában szemkápráztatóan zajlottak a vallási ünnepek, hozták a sok véres áldozatot, égőáldozatot, ami Isten szemében mind hazug áldozatnak bizonyult.

2017. november 28., kedd

Igehely: 4Móz 12:1-16 (12:1-13:1 Károli ford.); Kulcsige: 4Móz 12:10 „Amikor a felhő eltávozott a sátorról, Mirjám egyszerre poklos lett, olyan mint a hó. Áron Mirjám felé fordult és látta, hogy poklos”

Istenfélő családon belül, édes testvérek közt támadt nézeteltérés. Ketten beszéltek egy ellen. Mirjám és Áron látszólag a szent igének kívántak érvényt szerezni a Mózes családjában. Tulajdonképpen ez csak ürügy volt.

2017. november 27., hétfő

Igehely: Jer 18:13-17; Kulcsige: Jer 18:15 „Engem elfelejtett az én népem, a hitvány bálványoknak tömjénez. Eltántorították őket útjukról, a régi ösvényről, hogy más csapásokon járjanak, egyenetlen úton.”

Igen borzalmas dolog a hűtlenség, a feledékenység, az elhagyás! Lassan, fokozatosan, kis lépésekkel kezdődik! A gondolat és érzelemvilágunkban jelentkezik először. Aztán átalakítja időbeosztásunkat, figyelem- és energiagazdálkodásunkat. Kihat áldozatvállalásainkra is. Céljaink is módosulnak.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ézs 54:11–17 Kulcsige: Ézs 54:13 „Fiaid mind az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.”

Egy gaz­dag ember sze­re­tett volna egy tö­ké­le­tes fest­ményt a béke té­má­já­ban. Több festő is el­küld­te a művét neki. Csen­des tájak, gyö­nyö­rű nap­le­men­ték, mezőn le­ge­lé­sző ál­la­tok ke­rül­tek vá­szon­ra. Egy kép azon­ban ki­tűnt a többi közül. A hát­tér­ben nagy vihar tom­bolt, az elő­tér­ben ve­szé­lyes víz­esés zu­ho­gott éles szik­lák kö­zött. Egy fa nőtt ki az egyik szik­lá­ról, egyik ága ki­nyúlt ma­ga­san a víz­esés fölé. Egy ma­dár­ka fész­ket épí­tett ezen az ágon. A vihar kö­ze­pet­te nyu­god­tan és za­var­ta­la­nul pi­hent.