Mindennapi áhítatok

2017. október 14., szombat

Igehely: 2Tim 1:8-14; Kulcsige: 2Tim 1:12b „És meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.”

Évekkel ezelőtt az egyik gyülekezetben, igei szolgálatban, egy olyan kijelentést tettem, hogy sajnos vannak, akik érdekből járnak alkalmainkra, addig tart buzgóságuk, amíg bizonyos támogatást élvezhetnek, de nincs mély meggyőződésük hitüket illetően.

2017. október 12., csütörtök

Igehely: ApCsel 24:10-21 Kulcsige: ApCsel 24:14a „Úgy szolgálok atyáim Istenének, hogy hiszek mindabban, ami megfelel a törvénynek, és ami meg van írva a próféták könyvében.”

„Áldott ige, üdvös ige, drága életige…” – énekeljük örömmel, buzgón gyülekezeteinkben. Valóban az! Aki üdvösséget nyert, annak áldott, kedves. Vezet az élet útjain, kiigazít, erőt nyújt, reményt ad, tanít, és sorolhatnánk. De mi van akkor, ha mások nem így gondolják?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Pt 4:7–11 Kulcsige: 1Pt 4:8 „Mindenekelőtt legyetek kitartóak az egymás iránti szeretetben, mert a szeretet sok bűnt elfedez.”

Jártál már cseppkőbarlangban? Ott a mennyezetről csepegő víz lefelé lógó oszlopokat alkotott, a barlang alján a cseppek lassú lerakódásából magas oszlopok alakultak ki. Rengeteg idő kellett hozzá. Ilyennek látom én is az egymás iránti kitartó szeretetet – lassan alakul, mint egy oszlop a cseppkőbarlangban. Hol fentről jön egy csepp, hol lent rögzül egy homokszem. A végén a két oszlop egybeér.