2017. április 29., szombat
– Ef 4:1-6
„Mert nem tisztátalanságra hívott el minket az Isten, hanem megszentelődésre.” (1Thess 4:7) „Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek!” (Fil 1:27)
– Ef 4:1-6
„Mert nem tisztátalanságra hívott el minket az Isten, hanem megszentelődésre.” (1Thess 4:7) „Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek!” (Fil 1:27)
– Róm 11:25-32
Bele kell nyugodni abba, hogy senkinek nincs se joga, se ereje, hogy bármilyen területen kérdőre vonja a Teremtő Istent. Isten gondolataival nem lehet versenyt futni, s ha több olyan dolog van, amit nem értünk, nem az a megoldás, hogy sarkon fordulunk.
– Ef 1:15-23
2014. március 20-án, egy négy és fél órás műtét után két rákos daganatot távolítottak el testemből. 1%-os esélyt sem adtak az orvosok a tovább élésre. De Isten határidőnaplójában valami más van beírva a nevem alatt.
– 1Kor 1:4-9
Pál nem a korinthusi gyülekezet tagjainak gratulál, hogy engedték magukat beterelni a gyülekezetbe, hanem Istennek ad hálát hogy elhívta őket az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.
– 1Kir 19:15-21
Elizeus jó hírnévnek örvendhetett, mivel nevének jelentése: Isten dicsősége. Abban az időben egy személy neve kiábrázolta a név viselőjének jellemét, vagy valamilyen tulajdonságát. Érdekes módon Isten folyamatosítani akarja a próféták sorát. Illés helyett már ott van az utód.
– Bír 6:11-24
Isten hatalmassága abban is világosan megmutatkozik, hogy Ő nem a Góliátokat választotta ki magának tervének megvalósítására, hanem az azoknál sokkal kisebbeket.
Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”
Igeszakaszunk úgy utal Dávidra, mint Isten szíve szerinti férfira. Minden bukása és kudarca ellenére így emlékezik meg róla az Újszövetség. Pedig csak annyira volt tökéletes, mint bármelyik kisgyermek, akit az édesapja végtelenül szeret. Isten Dávidban való örömének nem a Dávid teljesítménye, hanem az Ő szíve volt az oka.