2017. április 11., kedd
– Mk 11:15-19, 27-33
Jézus erőteljesen fellépett az üres vallásossággal és a gonosz vallási vezetőkkel szemben. Halála előtti napokban tekintéllyel ítélte meg a bűnt és a hamisságot.
– Mk 11:15-19, 27-33
Jézus erőteljesen fellépett az üres vallásossággal és a gonosz vallási vezetőkkel szemben. Halála előtti napokban tekintéllyel ítélte meg a bűnt és a hamisságot.
– Mk 11:12-14, 20-26
A terméketlen fügefa esete, amit Jézus erőteljes jelképnek szánt, azt közli velünk, hogy Isten gyümölcsöt vár tőlünk. A gyümölcs – a megváltozott élet, engedelmesség, szolgálat – Isten kegyelmének eredménye az életünkben. Ha kegyelmet kaptunk, annak meg kell látszódnia az életünkben.
– Mk 11:1-11
Az Úr Jézus földi életében alázatos és szerény körülmények között élt. Nem akarta, hogy az emberek nagynak tartsák (Mt 20:28), és amikor egy alkalommal királlyá akarták tenni, visszavonult közülük (Jn 6:15).
– Mk 15:6-15
A gyűlölet erős érzés és nagy hatással van a magatartásunkra. A gyűlölet hatására az ember rombolni, bántani és ártani akar. Az ige gyakran int minket, hogy a gyűlölet helyett a szeretet legyen jelen a lelkünkben (Tit 3:3; 1Jn 2:11).
– Mk 15:1-5
Jézus Krisztus, akárcsak a főpapok előtt, Pilátus előtt is tudta, mikor kell hallgatnia, és mikor kell beszélnie. Amikor meg kellett vallania, hogy ki ő, elmondta: Úgy van, ahogy mondod, a zsidók királya vagyok. Amikor azonban vádolták, nem válaszolt.
– Mk 14:66-72
Péter elmulasztotta a bátor bizonyságtevés lehetőségét. Ahogy mi is tettük volna a helyében – féltette az életét. Péternek akkor nem jutott eszébe, hogy csak akkor halhat meg, ha az Úr elrendeli, és csak az történhet vele, amit az Úr megenged. Szenvedésének akkor még nem jött el az ideje.
Igehely: Péld 23:29–35 Kulcsige: Péld 23:31–32 „Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera.”
Salamon király idejében, egyéb üdítőitalok hiányában, a bor volt az az ital, amelyet felszolgáltak nehezebb ételek mellé. Ő mégis arra int, hogy óvakodjunk a bor túlzott fogyasztásától. Figyelmeztet arra, hogy „ne nézd a bort, hogyan vöröslik” (31.v.), ami ahhoz vezethet, hogy még többet és többet kívánunk belőle, ezáltal pedig elveszíthetjük józan ítélőképességünket: „szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz” (33.v.).