2017. július 24., hétfő
Kulcsige: Ef 3:17 „Hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva.”
Mai világunkban sokszor elhangzó tény, hogy hiány van.
Mindennapi áhítatok
2017. július 23., vasárnap
Kulcsige: Jer 17:7 „De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma.”
Az emberek többségét mindig is foglalkoztatta, milyen lesz a jövő, vajon mire számíthatunk, hogyan készüljek fel rá? Ámde a jövőt nem ismerhetjük, viszont felkészülhetünk rá. És ha azt szeretnénk, hogy jövőnk reményteljes legyen, akkor annak alapját a jelenben kell leraknunk.
2017. július 22., szombat
Kulcsige: ApCsel 4:31 „Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét.”
A héten imádkozni tanított Atyánk. A Jézus vérén megváltottak közösségben is imádkoznak. Emlékszem, amikor imatársainkkal összefogtunk, az Úr akaratát keresve böjtben és imában, és megtapasztaltuk Isten vezetését. Közösségi imaéletünk az egyéni imaélet visszatükröződése.
2017. július 21., péntek
Kulcsige: Lk 18:14 „Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”
Az ÉN-nek hódolni nagyon kimerítő, bűzlő, visszataszító „istentisztelet.” Vannak, akik istentisztelet címén az énjüket tisztelik. Vérig sértődnek, ha nem méltatják az emberek érdemeiket, vagy ha valaki csak egy kicsit is negatívabban látja őket, mint ők saját magukat.
2017. július 20., csütörtök
Kulcsige: 2Kir 19:19 „De most te, Urunk, Istenünk, szabadíts meg bennünket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te vagy, Uram, az egyedüli Isten!”
Hajlamosak vagyunk szkeptikusan tekinteni a bajban elmondott imákra, fogadalmakra, hisz a nyomorúságban még az ateista is Istenhez kiált. Az Úr bölcs akarata szerint válaszol ezekre az imákra is, és javunkra fordíthatja a nyomorúságot.
2017. július 19., szerda
Kulcsige: 1Kir 18:42b „Illés pedig fölment a Karmel tetejére, a földre kuporodott, és arcát a térdei közé rejtette.”
Néhány hetes szárazság is megérződik a földeken. Hát még három és fél év! Izráelben nemcsak a földek voltak szárazak, a nép szíve is kopogott a szárazságtól. Isten megengedte az aszályt, hogy ráébressze őket a belső szárazságra.
Keresés az elmélkedések közt
Igehely: 1Pt 2:5–12 Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”
Az Istennek szentelt élet azzal kezdődik, hogy megízleljük, hogy jóságos az Úr (3.v.). Ez a kiindulópont. Isten megkeresett, megtalált, kiválasztott és magáévá fogadott. Régen nem tartoztunk az Ő népéhez, de most már hozzá tartozunk, mert Ő örökbe fogadott minket. Megváltozott az identitásunk, megváltoztak a prioritásaink. Kik is vagyunk valójában? Isten Igéje azt mondja, hogy választott nemzetség, királyi papok, az Ő tulajdon népe vagyunk. Ezzel teljesen megváltozott az önazonosság-tudatunk. Már másképp látunk mindent, magunkat is. Micsoda kiváltság ez!