2017. június 24., szombat
– Kol 3:1-4
Akarjuk-e a sírig látó szemüveget mennybe látó távcsőre cserélni? Lássunk túl a halál kerítésén!
Mindennapi áhítatok
2017. június 23., péntek
– Lk 1:11-17
Olyan szívet kell Atyánktól kérni, amelyik alkalmas Őt dicsőíteni, és a rábízottakat helyes ösvényen vezetni. Csak az a szív visz jó irányba, amelyiknek Krisztus a gazdája! Szeressük gyermekeinket Jézus által uralt szívünkkel.
2017. június 22., csütörtök
– 1Kor 11:1-16
Akik helyükre kerülnek, áldássá lesznek. Urunk követőit nem csak egybeterelte, hanem őrhelyüket is elrendelte. Az apák legyenek követhető példák. Ha egy gyermek szeretné Krisztust megismerni, legyen elég számára édesapját/szüleit megfigyelni.
2017. június 21., szerda
– 1Pt 5:1-11
Inkább szeretünk ajándékainkkal, mintsem feladatunkkal foglalkozni, de Atyánknak az a rendelete, hogy csak a munkásnak legyen bére. Így van meg a nyájon/családon belül mindenkinek a maga feladata, és lesz méltó jutalma.
2017. június 20., kedd
– Kol 3:12-17; 21
Képességünk Isten ajándéka és nem saját szerzeményünk. Felebarátaink építésére és nem megalázására kell használjuk azokat. Amihez értünk, azzal könnyen válhatunk felfuvalkodottá. Ez abban nyilvánul meg, hogy ledorongolással próbálunk másokat felzárkóztatni, pedig biztatással kellene.
2017. június 19., hétfő
– Ef 6:1-4
Ha összedolgozunk az Úrral, akkor leszünk összhangban egymással: a szülők legyenek felkészültek a vezetésre, a gyermekek pedig készek az engedelmességre. Mint szülők nagyon fontos, hogy jó irányba haladjunk, hívjunk és mutassunk.
Keresés az elmélkedések közt
Igehely: 1Jn 2:1–6 Kulcsige: 1Jn 2:3 „Abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait.”
János int minket arra, hogy a mindennapokban éljük meg a hitünket, hogy ne vétkezzünk. Megadja ehhez a szükséges utasításokat is. Mintha ellentmondás lenne a felsorolásban, de tulajdonképpen felnyitja a szemünket. Azt mondja, hogy ne vétkezzünk. Számunkra ez lehetetlen, ezért folytatja a gondolatot azzal, hogy ha bűnbe estünk, van megoldás Jézusnál. Ő a Pártfogónk az Atyánál, a meghalt és feltámadt Úr Jézus. Ő mindenben tökéletes volt. A nagypénteki események előtt, amikor alaposan megvizsgálták (mint a húsvéti bárányt), semmi rosszat nem találtak benne.