Mindennapi áhítatok

2024. szeptember 11., szerda

Igehely: 1Móz 29:10–19; Kulcsige: 1Móz 29:14 „Lábán ezt mondta neki: Bizony, az én csontom és húsom vagy te! Jákób aztán ott lakott nála egy hónapig.”

Vannak esetek, amikor kiderül valakiről valami rossz, és azt szeretnénk, hogy azon nyomban megkapja méltó büntetését. Van példa a Bibliában is arra, amikor a büntetés azon nyomban bekövetkezett: amikor kiderült, hogy Anániás és Szafira hazudott, azonnal holtan rogytak le az apostolok lába előtt.

2024. szeptember 10., kedd

Igehely: 1Móz 28:10–22; Kulcsige: 1Móz 28:17 „Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.”

Úton vagyunk és az életútunkon több megálló is van. Van pályaválasztás, párválasztás, letelepedés, lakás-, autóvásárlás stb. Nagy szükségünk van ilyen helyzetekben biztos vezetésre. Isten a javunkat akarja, és ő vezet bennünket, ha elfogadjuk. Neki nagyon sok módszere van.

2024. szeptember 9., hétfő

Igehely: 1Móz 27:14–30; Kulcsige: 1Móz 27:24 „De megkérdezte: Te vagy az, fiam, Ézsau? Ő így felelt: Én vagyok.”

Mennyei Atyánk az áldások fő forrása: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás” (Jak 1:17). Csodálatos, ahogy mennyei Atyánk felhasználja testi atyáinkat is, hogy továbbítsa áldását.

2024. szeptember 8., vasárnap

Igehely: 1Móz 25:21–26, 27:35-36a; Kulcsige: 1Móz 25:26a „Azután kijött a testvére, kezével Ézsau sarkába kapaszkodva.”

Az újszülött megérkezését sok módon ünneplik, de az ajándékozás nem marad el. Egy ajándék, ami egy életen át kísér, az a nevünk, amit a szüleinktől kapunk. Hogy milyen nevet kapunk, az több mindentől függ: a szülők vágyától (tovább vigyék a szülők nevét), kultúrától, a név jelentésétől, stb.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Gal 5:22–23; 3Jn 1:1–8 Kulcsige: 3Jn 1:5 „Szeretett testvérem, hűségesen jársz el mindabban, amit a testvérekért teszel, még az idegenekért is.”

A hűség fo­gal­ma egyre in­kább ki­ko­pik a tár­sa­dal­munk­ból. Talán az em­be­rek túl meg­ter­he­lő­nek ta­lál­ják, hogy hű­sé­ge­sek le­gye­nek va­la­ki­hez egy éle­ten át, vagy va­la­mi­hez hu­za­mo­sabb ideig. Ezért egyre több a válás, az em­be­rek egyre gyak­rab­ban vál­to­gat­ják a mun­ka­he­lyü­ket stb.