Mindennapi áhítatok

2024. augusztus 11., vasárnap

Igehely: Ef 6:1–4; Kulcsige: Ef 6:2 „«Tiszteld apádat és anyádat»: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik.”

Egyszer egy testvérpárra vigyáztam, a fiúk 7 és 9 évesek voltak. Szóba került a tetoválás kérdése, és a kisebbik azt mondta, hogy ő csak egyetlen dolgot engedne fölírni magára, a tízparancsolatot, hogy mindig emlékezzen rá.

2024. augusztus 9., péntek

Igehely: ApCsel 18:1-4; Kulcsige: ApCsel 18:2 „Ott találkozott egy Akvila nevű pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priszcillával, mivel Klaudiusz elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából.”

Időközönként hangsúly kerül egy-egy igei szolgálatban arra, hogy sokkal könnyebb megélni a hívő életet, a krisztusi örömöt akkor, amikor megfelelő környezetben vagyunk.

2024. augusztus 8., csütörtök

Igehely: Bír 16:4-21; Kulcsige: Bír 16:18 „Amikor Delila látta, hogy egészen feltárta előtte a szívét, elküldött, és hívatta a filiszteusok városfejedelmeit, és ezt üzente: Most jöjjetek, mert egészen feltárta előttem a szívét! A filiszteusok városfejedelmei elmentek hozzá, és a pénzt is vitték magukkal.”

Ismert, ugyanakkor szomorú történetet olvastunk. Azon túl, hogy Sámson a szövetségen kívül, nem Isten, hanem csupán a szeme szerint választott feleséget, különböző rossz tulajdonságokkal találkozunk, amelyek megrontják a házastársi kapcsolatot, tisztaságot.

2024. augusztus 7., szerda

Igehely: 1Pt 3:1-8; Kulcsige: 1Pt 3:8 „Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak.”

Igénk első felében Péter egy különleges kérdésre ad választ. Hogyan tud a hívő, Istent félő feleség jó hatással lenni akár hitetlen, akár hitben elgyengült férjére? A házasság egyben tartásáért, akár a férj figyelmének a megragadásáért, különböző módon megnyilvánulhat a feleség.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Jó­zsué és Káléb a hit em­be­rei vol­tak. A pró­bák­ban meg­erő­sö­dött a hitük, mert bíz­tak Isten ígé­re­té­ben. A nép miért hát­rált meg? Va­ló­szí­nű­leg azért, mert a lát­ha­tók­ra néz­tek és meg­ijed­tek. Mó­zes­ről azon­ban azt ol­vas­suk: „Hit által hagy­ta el Egyip­to­mot, nem félt a ki­rály ha­rag­já­tól, hanem ki­tar­tott, mint aki látja a lát­ha­tat­lant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Ká­na­án­ba, rész­ben a nép szám­lá­já­ra ír­ha­tó: „Rám is meg­ha­ra­gu­dott az Úr mi­at­ta­tok, és azt mond­ta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Lát­hat­juk, hogy a hit, a bi­za­lom és a hűség mel­lett fon­tos az en­ge­del­mes­ség is.