Mindennapi áhítatok

2025. augusztus 17., vasárnap

Igehely: 2Krón 17:1–13 Kulcsige: 2Krón 17:10 „Ezért az Úr rettegést támasztott a Júda körüli országok királyaiban, és nem mertek háborút indítani Jósáfát ellen.”

Jósáfát Dávid nyomdokába lépett, az ő útján járt. A szent Istent kereste, nem járt bálványok után. Ezért Isten is megáldotta őt, és arra segítette, hogy erős birodalmat építsen. Rettegést keltett a Júda körüli országok királyaiban is, nem mertek háborút indítani ellene.

2025. augusztus 16., szombat

Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”

Igeszakaszunk úgy utal Dávidra, mint Isten szíve szerinti férfira. Minden bukása és kudarca ellenére így emlékezik meg róla az Újszövetség. Pedig csak annyira volt tökéletes, mint bármelyik kisgyermek, akit az édesapja végtelenül szeret.

2025. augusztus 15., péntek

Igehely: Zsolt 51:1–21 Kulcsige: Zsolt 51:8 „Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem.”

Az 51. zsoltár egy bűnbánati ima, amely Dávid szívéből fakadt, miután vétkezett Betsabéval. Sokat elmond arról a mélységes bánatról, amelyet e bűnök elkövetése miatt érzett, és arról az őszinte vágyáról, hogy Isten megbocsásson neki, és megtisztítsa őt.

2025. augusztus 14., csütörtök

Igehely: 2Sám 11:1–27 Kulcsige: 2Sám 11:27 „A gyász letelte után érte küldött Dávid, palotájába vitette; az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.”

Dávid bűne Betsabéval és az ebből fakadó következmények azt mutatják, hogy még egy Istennek kedves ember is válhat a bűn áldozatává. A 2Sám 11:27 azt mutatja, hogy senki nem veheti félvállról a bűnt: nincs olyan, hogy ártalmatlan bűn, és nincs olyan, hogy elég erős ember.

2025. augusztus 13., szerda

Igehely: 1Krón 15:1–28 Kulcsige: 1Krón 15:13 „Összegyűjtötte azért Dávid Jeruzsálemben egész Izráelt, hogy az Úr ládáját arra a helyre vitesse, amelyet kijelölt számára.”

Dávid tanult előbbi hibájából, és most már nagy tiszteletet tanúsít Isten jelenléte és szentsége iránt. Ahogy gondoskodott arról, hogy a frigyládát megfelelően szállítsák, figyelve a legapróbb részletekre is, megmutatta az Úr iránti őszinte tiszteletét.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 16:6–10 Kulcsige: ApCsel 16:9 „Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!”

Pál és Bar­na­bás má­so­dik misszi­ós utat ter­vez­tek (de egy­ál­ta­lán ki­kér­ték az Úr aka­ra­tát? Ap­Csel 15:36). Ezt kö­ve­tő­en Pál el­vált Bar­na­bás­tól, majd át­ha­ladt Frí­gi­án és Ga­lá­ci­án. Pál terve az volt, hogy Ázsi­á­ban hir­des­se az evan­gé­li­u­mot. De a Szent­lé­lek meg­aka­dá­lyoz­ta ezt. Ho­gyan? Az Ige nem tu­dó­sít erről. Pál ekkor Bi­tí­ni­á­ba vette az út­irányt, de oda sem en­ged­te Jézus Lelke. De miért nem kérte ki Pál az Úr ve­ze­té­sét egy stop­táb­la után? Mert Pál nem úgy vé­le­ke­dett a ve­ze­tés­ről, mint mi. Neki vol­tak ter­vei: az evan­gé­li­um hir­de­té­se.