Igehely: ApCsel 19:1–7; Kulcsige: ApCsel 19:5-6 „Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére. És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”
Pál apostol egyik missziós útja során találkozott Efézusban olyan tanítványokkal, akik valószínűleg az Apollós igehirdetése következtében hitre jutottak.
Igehely: ApCsel 18:23–28; Kulcsige: ApCsel 18:24 „Eközben Efezusba érkezett egy Apollós nevű alexandriai származású zsidó férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt.”
Ma reggeli igeszakaszunk bepillantást enged az első gyülekezetek megalakulásába és az ott lelki szolgálatokat végző testvérünk életébe.
Igehely: Mt 25:31–46; Kulcsige: Mt 25:34 „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta.”
Tegnap reggel arra próbáltunk választ találni, hogy ki az, aki készen várja az Úr Jézust?
Igehely: Mt 25:14–30; Kulcsige: Mt 25:29 „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.”
Ha figyelmesen megnézzük a szövegkörnyezetet, ahol a talentumok példázata van megírva, azt találjuk, hogy az Úr Jézus több oldalról is megvilágítja azt a nagyon fontos kérdést, hogy ki az, aki készen várja az ő visszajövetelét?
Igehely: Zsolt 46:1–12; Kulcsige: Zsolt 46:8 „A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk.”
Ennek a zsoltárnak az üzenete egyre időszerűbb az Úr népe számára, de mindazok részére is, akik Istennél keresnek segítséget és oltalmat. Drámai folyamatoknak vagyunk tanúi jelenleg is, amelyek sokakat szorongással töltenek el.
Igehely: Mt 25:1–13; Kulcsige: Mt 25:13 „Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!”
A legtöbb tapasztalt sofőr egy hosszú út előtt ellenőrizni szokta autójában az olajszintet. Felkészül az útra, nehogy útközben váratlan meglepetés érje. Mi is egy hosszú, végtelen utazás előtt állunk, melyre itt a földön kell idejében felkészülnünk.
Igehely: 2Krón 34:1-17 Kulcsige: 2Krón 34:3 „Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól.”
Mekkora ajándék, ha egy ifjú nem csak az életet fedezi fel, hanem abban Isten kegyelmét és vezetését is. Az ifjúság egyik legpozitívabb jellemzője az elszántság. Amíg az idősebbek könnyebben belenyugszanak a változhatatlanba, megszokják a visszás állapotokat az egyházban, társadalomban egyaránt, addig az ifjúságnak van érzéke arra, hogy ne legyen olcsó megalkuvó, állhatatosan kitartson egy nemes cél érdekében.