Mindennapi áhítatok

2024. február 11., vasárnap

Igehely: 1Pt 3:1–7; Kulcsige: 1Pt 3:1 „Ugyanígy, ti, asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is megnyerje őket.”

Manapság az emberek úgy gondolják, hogy a családban sok mindenre van szükség: mindenféle gépekre, modern berendezésekre ahhoz, hogy minden jól működjön és boldogok legyenek. És sajnos, ez nem elég. Jó és hasznos, de nem elég.

2024. február 10., szombat

Igehely: Mt 9:27–31; Kulcsige: Mt 9:27 „Amikor Jézus továbbment onnan, követte őt két vak, akik ezt kiáltozták: Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”

Amikor nagy szükségben vagy, sokszor hagyja el az ajkad hasonló kérés, mint amit a vakok kiáltottak Jézus felé: könyörülj, segíts, szánj meg... A rászorulók számára ez létfontosságú, hogy embertársaik könyörületesen bánjanak velük.

2024. február 9., péntek

Igehely: Mt 9:18–26; Kulcsige: Mt 9:25 „Amikor azután kiküldték onnan a sokaságot, bement, megfogta a leányka kezét, mire az felkelt.”

A halál általánosan, kivétel nélkül hatalmat vesz Ádám minden leszármazottján. Nemcsak a vén embereken, hanem a magzatok felett is. Ennek a valósága megdermeszti az emberi szívet, félelemmel tölti el. Mi mindannyian ismerjük a halál hatalmát.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”

Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.