Baptista történelmi évfordulók 2020-ban
175 éve (1845)
- J.G. Oncken által Hamburgban bemerítkezett Scharschmidt Károly
150 éve (1870)
- alámerítkezett Novák Antal Bécsben, egy Benzinger nevű prédikátor által (ápr. 30)
130 éve (1890)
- július 10-én családjával együtt bemerítkezett a biharpüspöki gyülekezet későbbi kiemelkedő igehirdetője, Kozma Imre
- augusztus 2-án együtt merítkezett be Alaffy Zsigmond és Sámsoni István, a hegyközszentimrei gyülekezet alapító tagjaiként
- a bánffyhunyadi Székely György Nagyváradon tért meg, és be is merítkezett 1890-ben. Hazaköltözésével az ő lakásán kezdődtek el az összejövetelek Bánffyhunyadon, 1894-ben
125 éve (1895)
- felépült az akkor közel 100 tagú gyantai gyülekezet imaháza
- a nagyszalontai gyülekezet hét „paraszt-prófétát” rendelt ki a diakónusi szolgálatra: Domján Mihályt, Domján Imrét, Pájer Lajost, Tóth Istvánt, Balogh Mihályt, id. Körösi Jánost és Gulyás Ferencet
- Kornya Mihály megtartotta az első bemerítést Biharfélegyházán
- hosszas parlamenti viták után megjelent a 43-as számú törvénycikk, amely biztosította a szabad vallásgyakorlást a baptistáknak is. A Magyar Baptista Szövetség ekkor beadott egy folyamodványt a felekezet állami elismerése érdekében, amire 1905-ig kellett várni
- a Magyar Baptista Szövetség 1895 februárjában a rákoscsabai konferencián eldöntötte a Békehírnök kiadását. Szerkesztőknek Udvarnoki Andrást és Csopják Attilát bízták meg. Az első szám március 15-én jelent meg
- április 1-én Meyer Henrik szerkesztésében megjelent az Igazság Tanuja első száma – a német Warheitzeuge mintájára
- Kolozsvárra költözött Papp Károly, aki hamarosan átvette az énekkar irányítását
- gyülekezet alakult: Mákófalva, Magyarkiskapus
- Kornya Mihály bemerítette a magyarlónai gyülekezet alapító tagjait
- Kornya Mihály vénné avatta a bihari V. Nagy Lajost
120 éve (1900)
- február 8-án, Körösbökényben elhunyt Lajos János, 67 éves korában
- a közel 30 tagú szentjobbi gyülekezet felépítette imaházát
- Kornya Mihály vénné avatta Szőke Sándort, és körzeti munkásnak rendelte ki a Berettyó-menti tájakra
- Szabó Sándor átvette a 11 gyülekezetből álló, 172 tagú székelyhídi körzet vezetését. Az első két év alatt 230 személyt merített alá
- gyülekezet alakult: Óbikal, Bábony és Bogártelke, Tóti
- június 14-én tizenegy kémeri fehérruhást merített be Végh Mihály Berettyószéplakon, közöttük volt a későbbi három jeles úttörő: Oláh Imre, Budányi András és Szekrényes András. Ekkor merítkezett be a Berettyószéplaki gyülekezet nyolc alapító tagja is
- augusztus 21-én tartotta meg Kornya Mihály az első szabadtéri bemerítést Aradon
- augusztus 26-án merítkezett be feleségével együtt id. Bordás István Aradon, Kornya Mihály által
- szeptember 16-án nyitották meg a Kalotaszeg első baptista imaházát Mákófalván
- az aradi magyar gyülekezet megnyitotta első imaházát a Közép utca (Blanduzi) 17. szám alatt
110 éve (1910)
- Csordás Lőrinc 1910 táján kezdte meg szolgálatát úttörő bibliaárusként. Az Érmelléken és Szatmár környékén szinte minden új gyülekezet alapításában részt vett. Szolgálatai nyomán alakultak meg idővel Szatmár vidékén a következő gyülekezetek: Börvely, Csenger, Csengerbagos, Szerdahely, Gencs, Szaniszló, Érendréd, Berekszó, Tasnád
- a Wesselényi utcai imaház alagsorában üzembe helyezték a nyomdát, amelyben mindkét baptista tábor sajtótermékeit nyomtatták
- gyülekezetek alakultak: Bács, Diós, Apahida, Szépkenyerűszentmárton, Alsó- és Felső Zsuk, Sommály, Magyarkecel, Krasznahorvát, Szilágyperecsen (május 26.), Egrespatak, Magyargoroszló (június 5), Görcsöny, Székelyudvarhely
- Kornya Mihály Szilágynagyfaluban diakónussá avatta Szabó Lászlót (1881-1966)
- május 29-én, Sámsoni István megtartotta az első bemerítést Krasznán. A 24 fehérruhást közül 12 csatlakozott a krasznai gyülekezethez, amely 50 tagúra növekedett
- a kovásznai gyülekezet alapítóiként bemerítkezett idős és ifjú Knott Géza, feleségükkel együtt
- Vincze Palkó János (1885-1966) úttörő evangélistaként megkezdte szolgálatát a Magyarkiskapus-környéki misszióállomásokon
100 éve (1920)
- gyülekezet alakult: Mocsolya
- Székelyszenterzsébeten bemerítkezett Tordai Dénes, a későbbi körzeti munkás
- február 15-én alakult meg az Országos Baptista Szövetség Körösbökényben (Buteni). Ebben a szövetségben véglegesen egyesültek a román nyelvű gyülekezetek és körzetek
- a június 4-én aláírt trianoni diktátum következtében önállósult az erdélyi magyar baptista misszió. 1866-1919 között Erdélyben összesen mintegy 320 gyülekezet, illetve misszióállomás jött létre. Trianon után a 24.486 magyarországi baptistából 16.000 román, 1000 csehszlovák, 400 jugoszláv uralom alá került, csak 7000 maradt Magyarországon
- október 27-én megalakult a Romániai Elismert Magyar Baptista Szövetség
- november 14-én Szilágynagyfaluban tartotta meg első szervezkedő konferenciáját a Szabad Baptista Szövetség
- karácsonykor megnyitották a szilágyballai imaházat – ebben az évben alakult meg a fúvószenekar is
75 éve (1945)
- elhunyt Udvarnoki András (1885-1945)
- december 7-én Nagyváradon újraalakították az Erdélyi Magyar Baptista Konvenciót. Elnökének Bokor Barnabást, titkárának pedig Dénes Ferencet választották meg
50 éve (1970)
- május 10-én avatták lelkipásztorrá Gergely Pált Kémeren
- szeptemberben avatták lelkipásztorrá Zeffer Antalt Biharon
- Nagyváradon pengetős zenekar alakult 27 taggal Crisan György vezetésével (szeptember)
20 éve (2000)
- megjelent a Baptista Teológiai Szemle Kovács József szerkesztésében
- lelkipásztor avatás: Rajna Ottó (április 9, Kolozsvár)
- imaházmegnyitó: Sarmaság (július 23.)
- augusztus 11-13 között Nagyváradon rendezték meg a II. Magyar Baptista Világtalálkozót
10 éve (2010)
- imaházmegnyitó: Csokaly (okt. 10.), Érmihályfalva – roma (október 24.), Kiskereki (november 28.), Szilágypér (november 28.)
- november 24-én elhunyt Vékás Zoltán (sz. 1949) lelkipásztor avatás: Filep Szilárd (december 12, Érmihályfalva – roma)
Összeállította: Kiss Lehel