Baptista történelmi évfordulók 2020-ban

175 éve (1845)

150 éve (1870)

alámerítkezett Novák Antal Bécsben, egy Benzinger nevű prédikátor által (ápr. 30)

130 éve (1890)

július 10-én családjával együtt bemerítkezett a biharpüspöki gyülekezet későbbi kiemelkedő igehirdetője, Kozma Imre
augusztus 2-án együtt merítkezett be Alaffy Zsigmond és Sámsoni István, a hegyközszentimrei gyülekezet alapító tagjaiként
a bánffyhunyadi Székely György Nagyváradon tért meg, és be is merítkezett 1890-ben. Hazaköltözésével az ő lakásán kezdődtek el az összejövetelek Bánffyhunyadon, 1894-ben

125 éve (1895)

felépült az akkor közel 100 tagú gyantai gyülekezet imaháza
a nagyszalontai gyülekezet hét „paraszt-prófétát” rendelt ki a diakónusi szolgálatra: Domján Mihályt, Domján Imrét, Pájer Lajost, Tóth Istvánt, Balogh Mihályt, id. Körösi Jánost és Gulyás Ferencet
Kornya Mihály megtartotta az első bemerítést Biharfélegyházán
hosszas parlamenti viták után megjelent a 43-as számú törvénycikk, amely biztosította a szabad vallásgyakorlást a baptistáknak is. A Magyar Baptista Szövetség ekkor beadott egy folyamodványt a felekezet állami elismerése érdekében, amire 1905-ig kellett várni
a Magyar Baptista Szövetség 1895 februárjában a rákoscsabai konferencián eldöntötte a Békehírnök kiadását. Szerkesztőknek Udvarnoki Andrást és Csopják Attilát bízták meg. Az első szám március 15-én jelent meg
április 1-én Meyer Henrik szerkesztésében megjelent az Igazság Tanuja első száma – a német Warheitzeuge mintájára
Kolozsvárra költözött Papp Károly, aki hamarosan átvette az énekkar irányítását
gyülekezet alakult: Mákófalva, Magyarkiskapus
Kornya Mihály bemerítette a magyarlónai gyülekezet alapító tagjait
Kornya Mihály vénné avatta a bihari V. Nagy Lajost

120 éve (1900)

február 8-án, Körösbökényben elhunyt Lajos János, 67 éves korában
a közel 30 tagú szentjobbi gyülekezet felépítette imaházát
Kornya Mihály vénné avatta Szőke Sándort, és körzeti munkásnak rendelte ki a Berettyó-menti tájakra
Szabó Sándor átvette a 11 gyülekezetből álló, 172 tagú székelyhídi körzet vezetését. Az első két év alatt 230 személyt merített alá
gyülekezet alakult: Óbikal, Bábony és Bogártelke, Tóti
június 14-én tizenegy kémeri fehérruhást merített be Végh Mihály Berettyószéplakon, közöttük volt a későbbi három jeles úttörő: Oláh Imre, Budányi András és Szekrényes András. Ekkor merítkezett be a Berettyószéplaki gyülekezet nyolc alapító tagja is
augusztus 21-én tartotta meg Kornya Mihály az első szabadtéri bemerítést Aradon
augusztus 26-án merítkezett be feleségével együtt id. Bordás István Aradon, Kornya Mihály által
szeptember 16-án nyitották meg a Kalotaszeg első baptista imaházát Mákófalván
az aradi magyar gyülekezet megnyitotta első imaházát a Közép utca (Blanduzi) 17. szám alatt

110 éve (1910)

Csordás Lőrinc 1910 táján kezdte meg szolgálatát úttörő bibliaárusként. Az Érmelléken és Szatmár környékén szinte minden új gyülekezet alapításában részt vett. Szolgálatai nyomán alakultak meg idővel Szatmár vidékén a következő gyülekezetek: Börvely, Csenger, Csengerbagos, Szerdahely, Gencs, Szaniszló, Érendréd, Berekszó, Tasnád
a Wesselényi utcai imaház alagsorában üzembe helyezték a nyomdát, amelyben mindkét baptista tábor sajtótermékeit nyomtatták
gyülekezetek alakultak: Bács, Diós, Apahida, Szépkenyerűszentmárton, Alsó- és Felső Zsuk, Sommály, Magyarkecel, Krasznahorvát, Szilágyperecsen (május 26.), Egrespatak, Magyargoroszló (június 5), Görcsöny, Székelyudvarhely
Kornya Mihály Szilágynagyfaluban diakónussá avatta Szabó Lászlót (1881-1966)
május 29-én, Sámsoni István megtartotta az első bemerítést Krasznán. A 24 fehérruhást közül 12 csatlakozott a krasznai gyülekezethez, amely 50 tagúra növekedett
a kovásznai gyülekezet alapítóiként bemerítkezett idős és ifjú Knott Géza, feleségükkel együtt
Vincze Palkó János (1885-1966) úttörő evangélistaként megkezdte szolgálatát a Magyarkiskapus-környéki misszióállomásokon

100 éve (1920)

gyülekezet alakult: Mocsolya
Székelyszenterzsébeten bemerítkezett Tordai Dénes, a későbbi körzeti munkás
február 15-én alakult meg az Országos Baptista Szövetség Körösbökényben (Buteni). Ebben a szövetségben véglegesen egyesültek a román nyelvű gyülekezetek és körzetek
a június 4-én aláírt trianoni diktátum következtében önállósult az erdélyi magyar baptista misszió. 1866-1919 között Erdélyben összesen mintegy 320 gyülekezet, illetve misszióállomás jött létre. Trianon után a 24.486 magyarországi baptistából 16.000 román, 1000 csehszlovák, 400 jugoszláv uralom alá került, csak 7000 maradt Magyarországon
október 27-én megalakult a Romániai Elismert Magyar Baptista Szövetség
november 14-én Szilágynagyfaluban tartotta meg első szervezkedő konferenciáját a Szabad Baptista Szövetség
karácsonykor megnyitották a szilágyballai imaházat – ebben az évben alakult meg a fúvószenekar is

75 éve (1945)

elhunyt Udvarnoki András (1885-1945)
december 7-én Nagyváradon újraalakították az Erdélyi Magyar Baptista Konvenciót. Elnökének Bokor Barnabást, titkárának pedig Dénes Ferencet választották meg

50 éve (1970)

május 10-én avatták lelkipásztorrá Gergely Pált Kémeren
szeptemberben avatták lelkipásztorrá Zeffer Antalt Biharon
Nagyváradon pengetős zenekar alakult 27 taggal Crisan György vezetésével (szeptember)

20 éve (2000)

megjelent a Baptista Teológiai Szemle Kovács József szerkesztésében
lelkipásztor avatás: Rajna Ottó (április 9, Kolozsvár)
imaházmegnyitó: Sarmaság (július 23.)
augusztus 11-13 között Nagyváradon rendezték meg a II. Magyar Baptista Világtalálkozót

10 éve (2010)

imaházmegnyitó: Csokaly (okt. 10.), Érmihályfalva – roma (október 24.), Kiskereki (november 28.), Szilágypér (november 28.)
november 24-én elhunyt Vékás Zoltán (sz. 1949) lelkipásztor avatás: Filep Szilárd (december 12, Érmihályfalva – roma)

Összeállította: Kiss Lehel