Lelkipásztor-beiktatás Szatmárnémetiben

„Magasztaljuk a gyülekezet Urát!”

2019.szeptember 22-én ünnepelni és hálát adni gyűlt össze a körzet testvérisége, valamint a közelebbről és távolabbról érkezett vendégek a szatmári gyülekezet imaházába. A fenti mottó jegyében köszöntük meg Urunknak, hogy lelkipásztort rendelt a körzetnek dr. Kovács József szilágysomlyói lelkipásztor személyében, aki csaknem 30 évvel ezelőtt Szatmárról indult a lelki munkába.  
Szűcs Sándor, gyülekezetünk korábbi pásztora köszöntötte az egybegyűlteket, idézve egy „régi jegyzőkönyvet”, az ApCsel 13:1-4 verseit. Áhítatra Kiss Máté buzdított az Ézs 25:6-9 alapján. Nagy Kasza Zsolt a 127. Zsoltárból idézve bátorított hálára a szolgákért, pásztorokért, elöljárókért. 

Igét Pardi Félix, kémeri lelkipásztor, szövetségünk elnöke hirdetett a Zsid 13:7,17,24a versek alapján. „Bár az emberi vezetés sokszor kudarcot vall, a keresztyén vezetés örök érvényű.” Kiemelte a keresztyén vezetés alapelveit, illetve a számadókról, mint sáfárokról is szólt, akiket tisztelni, támogatni kell, hogy jó kedvvel végezhessék munkájukat.

János Csaba, nagybányai lelkipásztor, a Szilágysági Missziókerület elnöke vezette a beiktatást, köszöntötte az ünneplő gyülekezetet. Kovács testvér bizonyságot tett elhívásáról, illetve a szatmárnémeti gyülekezet meghívására adott válaszáról. Jn 1:15-17 versek alapján beszélt az elhívatás, a felkészülés és a megbízás kegyelméről. E megbízás alapján vállalta most a szatmárnémeti gyülekezetben és körzetben való szolgálatot. Miután kézrátétellel imádkoztak a megbízott testvérek – Pardi Félix, János Csaba, Szűcs Sándor lelkipásztorok és Kovács Barna gyülekezeti vén –, köszöntések következtek. Sipos Dénes gyülekezetvezető a Zak 4-6-ot olvasta. „Megnyugtató, bátorító, hogy az épülést az Úr Lelke adja.” Szűcs Sándor belényesi lelkipásztor a munka terhéről szólt, amit egy pásztornak hordoznia kell, mint Jézus Krisztus jó vitézének. A somlyói gyülekezet részéről Máté Zoltán fejezte ki jókívánságát, idézve a Zsid 4:12-őt, majd a somlyói csoport énekelt. Nagybányáról id. Kovács István testvér köszöntötte Kovács testvért és családját. Floyd Parker testvér Dél Karolinából, a Teleios Ministry vezetőjeként, a Mt 28:18-20 verseit idézve buzdított a misszióra, köszöntve immár itthon Kovács testvért. Köszöntötte az új lelkipásztort Nicholas Wood, az oxfordi Regent’s Park College dékánja is, ahol testvérünk teológiai doktori címét szerezte. A Jn 20:21-et idézve a nagy küldetésről szólt, ami nagy áldozatot is kér. Krisztus magán viselte a kereszt jeleit. Ha az Ő küldöttjeiként megyünk, nekünk is erre kell készülni, krisztusi módon vállalni a szolgálatot. Urunk iránti hálára hangolt a közös éneklés, valamint az énekkar szolgálata is.

Délután folytatódott a köszöntések sora a gyülekezet csoportjai részéről, meleg, családias légkörben. Bemutatkozó szolgálatában Kovács testvér az egészséges gyülekezet néhány ismérvéről beszélt. Az egészséges gyülekezetben a tagok szeretik az Urat, a gyülekezet, mint közösség, élő kapcsolatban vannak Istennel, az Ige a legfontosabb. A gyülekezeti tagok megváltottjai Krisztusnak, ápolják a közösséget egymással is. Érdeklődnek egymásról, nem önzőek. Van fejlődés. Egy egészséges gyülekezet részt vesz Isten missziójában! Gill Crippen, az Egyesült Királyságból a Jn 6:1-14 igerészt idézve a missziós stratégia fontosságát hangsúlyozta: elmondani Jézusról a történeteket, elmondani saját történeted. A siketek csoportja egy „énekkel” köszöntötte a lelkipásztort, Rémán János, a csoport szolgálattevője az Ef 4:11-12 alapján „mondta el” jókívánságaikat. A gyermekcsoport, a fiatalok egy-egy énekkel, költeménnyel, igeversekkel köszöntötték a lelkipásztorcsaládot.

A nőtestvérek és a női kör nevében özv. Vékás Zoltánné köszöntötte Kovács Ágnest, idézve az 1Kir 17:14-et, Az üzenet: „Először adj mindig az Úrnak, akkor jut a prófétának, a családnak és a «nagy családnak» is”. A körzet részéről Görcsi József Szakaszról, Patka Ferenc Ákosról, Huszár Zoltán az avasújvárosi testvérek nevében szólt.

Floyd Parker testvér igehirdetését hallottuk záró üzenetként a Mk 1:1-2 igeversek alapján. A jövő kihívásairól beszélt, prófétikus üzenetként vetítve elénk: szükség lesz újításokra, a „négynek” a hitére. Ha gyülekezet vagyunk, a betegeket ide hozzák, a betegek meggyógyulnak – talá nem úgy, ahogy gondoljuk –, ahogy Jézus teszi, a „négyek” pedig elmennek. Ne felejtsük, emlékezzünk: a Gyülekezet Ura fog megdicsőülni! Gyülekezetünk kedves-kedvelt énekével fejeztük be e szép és gazdagon megáldott ünnepnapot: „Feltámadt Hős, ó dics Neked!” 

Vékás Benjámin