Lelkipásztoravatás Brassóban

„Nem hagylak titeket árván!” Ebben az ígéretben reménykedve imádkozott a brassói magyar baptisták sajnos egyre zsugorodó gyülekezete lelkipásztorért több, mint egy éven át. A beteljesült remény örömöt hoz, és íme, 2022. április 24- én örömünnepet ült a kis közösség. Mondhatjuk, szinte családi összejövetel volt. Igen, háromszorosan is. Ugyanis Budai Dániel személyében olyan szolgálattevőt avattak, aki családjának immár negyedik nemzedéki képviselője az Úr szántóföldjén. Aztán az erdélyi, de leginkább a székelyföldi baptista család tagjai gyűltek össze a kivételesen meleg, talán az idei első igazi tavaszi- napon, otthonról hozva üdvözletet, jókívánságot, a feltámadott Krisztus örömét. És jótanácsokat, biztatást, vigasztalást az előttünk álló, világi szempontból bizonytalan, ám hitszemmel tekintve áldásteli napokra. És végül hisszük, hogy Isten szellemi családja is jelen volt az ünnepélyen, mert amikor felcsendült a bevezető ének, mintha angyali hangok töltötték volna meg a szép imaházat, amely régóta nem látott ennyi vendéget. Ugyanis a sok kedves vendég között ott volt a nagyváradi vegyes kórus, amelynek korábban hűséges, lelkes tagja volt az ünnepelt is. 

Illő módon, áhítattal kezdtünk, Borzási Dávid és Kiss Máté emlékeztetett: a különféle adományokat ajándékozó Isten a keresztények ereje. Máthé Zoltán tv., eddigi ügyvezető lelkipásztor a békességet nyújtó Jézusra emlékeztetett, majd Veress Efraim lp. tv. igehirdetése következett. „Budai Dániel nem temetni jött Brassóba” – figyelmeztetett – „hanem az újjászületés csodáját látni a peremvidéknek számító nagyvárosban. Nagy a megfelelési kényszer, sok lemondásra számíthat az, aki vállalja a kihívásokat, de Isten országa – a «basilea theou» – azoké, akik fenntartások nélkül követik Jézust. Kövesd, hirdesd, maradj alkalmas”, összegezte. 

Milyen megható lehetett az édesapának, Budai Lajos lelkipásztor testvérnek felvezetni fia bizonyságtételét, amelyből megtudtuk, hogy a fiatal Dániel iskolás korától küzdött gondolataival a jövőjét illetően, míg polgári munkavállalása és egy angliai gyakornoki munkát követően világosan megértette Isten elhívását a lelkipásztori szolgálatra, a fiatal Jeremiás példáján felbuzdulva. Ha a prófétának nem volt akadály zsenge kora, akkor bárki megállhatja helyét! 

Ezután történt meg a tulajdonképpeni kézrátételes felavatás. A köszöntések sora következett Erdély számos gyülekezetéből, a helyi RMDSZ és az egyik helyi református közöség részéről. Szép, tartalmas módon köszöntötték az új lelkipásztort a brassói gyülekezet e célból összeállt kórusa és a gyermekek. A felavatott testvér felesége, Elíz is kedves fogadtatásnak örvendhetett, őt Borzási Kriszta biztosította szeretetünkről és együttműködési készségünkről.  

A közösen elfogyasztott ebéd után a délutáni istentiszteleten köszöntések hangoztak el családtagok és szolgatársak részéről. Nem volt hiány bátorító szavakból és lelki tanácsokból. Meghallgattuk a felavatott székfoglaló igehirdetését, amelyben megemlítette nagyapáit, néhai Budai Lajost és Veress Ernőt, akik a hetvenes évek lelki ébredéséről meséltek neki. Hogyan lehetne az akkori lelkimunkások nyomdokait követni: jelenléttel ott, ahol emberek vannak és forró pásztori szívvel. 

Az ünnepi napot Budai Lajos tv. igehirdetése zárta az ApCsel 20:20-26 alapján. Amint Pál apostol az efézusi véneknek tanácsolta, a felelős megbízott érezze magáénak a gyülekezetet, hirdesse bátran az evangéliumot, éljen pásztori lelkülettel, de úgy, hogy az önmaga lelki táplálását, fejlődését se hanyagolja el. Ezt kívánjuk Budai Dániel testvérnek, ebben ígér szeretetteljes támogatást a brassói gyülekezet. 

Zubreczky Antal