RMBGySz*

Választások és Isten vezetése

Szolgálattevők számára szervezett konferenciát a Szilágysági Missziókerület Krasznán, február 22-én, „Választások és Isten akarata” címmel. A kerület gyülekezeteiből sereglettek össze az igeszolgálattal megbízott testvérek. Az áhítatot Dakó Tibor (Sarmaság) tartotta, az előadást pedig Nagy István, szilágynagyfalui lelkipásztor. Az előadást követően fórumbeszélgetésre került sor. 

Az előadó azzal vezette be szolgálatát, hogy fő célunk az, hogy megvalósuljon Isten akarata ezen a földön, egyéni életünkben és gyülekezetünkben, miként a mennyben is megvalósul (Mt 6:10). 

A választás (döntés) természete

Naponta sok döntést kell hozni kis és nagy dolgokban, könnyű és nehéz kérdésekben, ami megannyi választási lehetőség. Ennek folyamata az, hogy előbb mérlegelünk (imádkozva, tanácskozva), aztán meggyőződünk (békességet nyerve), végül döntünk. 

A döntésképtelenség és a rossz döntés egyaránt káros. Ha nem hozod meg a magad a döntéseit, akkor valaki más fog dönteni helyetted! Roboám annak idején rosszul döntött, amikor az ifjak tanácsára hallgatott (1Kir 12:4-14). Dávid viszont helyesen döntött, amikor Abigail életmentő tanácsát elfogadva nem viszonozta Nábál durvaságát (1Sám 25). Döntéseinknek következményei vannak, áldást, vagy átkot jelentenek. „Ne igazodjatok a jelenlegi istentelen korszellemhez, se a divatjaihoz! Ellenkezőleg, újítsátok meg az egész gondolkodásotokat, és ezáltal gyökere- sen változzatok meg! Akkor lesztek majd képesek megérteni, mi az, amit Isten akar: ami szerinte jó, ami neki tetszik, amit tökéletesnek tekint. Ezekre igyekezzetek!” (Róm 12:2 EF). 

Nagyon jó hír, hogy Isten vezetni akar bennünket! (Ézs 48:17. Jer 29:11-13) „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” (Róm 8:14). Ez azért van, mert Isten azt szeretné, ha az Ő akarata megvalósulna életünkben. Ezért mi is imádkozunk: „Legyen meg a te akaratod!”  Általában minden ember szeretne jó döntést hozni, de sokan horoszkópok, jósok, jövendőmondók irányítását keresik… Pedig a legbiztosabb vezetést Isten tudja adni. „Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az útjára tanítja” (Zsolt 25:9). Jézus megígérte tanítványainak, hogy elküldi Szentlelkét, aki elvezeti őket minden igazságra (Jn 16:13). Isten azokat vezeti, akik az Ő gyermekei, és akik engedelmeskednek Neki. Nem fogja azokat vezetni, akik ezt nem akarják, kivéve, ha kikényszeríti akaratának megvalósulását. 

Isten akaratának, vezetésének felismerése 

Isten vezetése mindig a Szentírással összhangban történik. Nincs felállított szabályrendszer, amit mindenkinek követni kell, nincsenek kötelező lépéssorozatok, hanem a döntésekben mindig helye van a személyes felelősségnek és bölcsességnek is. Isten különböző módon szólhat, és Jézus szavai szerint az Ő juhai ismerik az Ő hangját (Jn 10:4-5). „Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem” (Jn 10:27).  

Istennek van konkrét, útmutató vezetése. Ismerünk természetfeletti vezettetéseket a Bibliából: például amikor felhő és tűzoszlop által vezette Isten az Ő népét a pusztában (4Móz 9:15-23). Máskor angyal által üzent (ApCsel 8:28. 10:3-4. 27:23-26), látomásokat adott (ApCsel 9:10-12. 16:6kk), vagy próféta által szólt (ApCsel 21:8-14). Napjainkban Isten az Ő Igéje által vezet (Zsolt 119:105), imádság által, amikor a Szentlélek kinyilatkoztatja akaratát (ApCsel 13:2). Ez történhet természetes módon, amikor elzár lehetőségeket, vagy amikor ajtót nyit előttünk (Jel 3:8).

Isten közvetlen vezetését tapasztalhatjuk meg a testvérek tanácsa által (Péld 12:15), az Istentől tanult bölcsesség által (Zsolt 32:8-9), amikor a hívő figyelve a körülményekre bölcsen mérlegel és megérti Isten akaratát (Róm 1:8-13). A római levél elején láthatjuk, hogy Pál tervezett (Róm 1:13), imádkozott (8-10. v.), de terveit alárendelte Isten akaratának (10-13. v.). Ezek a tervek mind lelki célokat szolgáltak (11. 13-15. v.) és bizonyos sorrendet, prioritásokat követtek (15:22-29). Isten nem robotoknak tekint bennünket, akik szolgai módon teljesítjük a kapott feladatokat, hanem partnerként von be munkájába. Közösségben hittestvéreinkkel együtt egymás munkatársai lehetünk, bölcsek, érettek, akik önkéntesen engedelmeskednek az Úrnak (Jn 15:14-15).               

Az igeszolgálat bibliai feltételei 

Isten vezetésére főképp az igeszolgálatra alkalmas tagok megválasztásában van nagy szükségünk. A bibliai  jellemvonásoknak minden hívő életében jelen kell lenniük, de a szolgálattevők esetében ez szinte kötelező. Alapszabályzatunk szerint: „A gyülekezet megválaszthatja, és lelki szolgálatba állíthatja azokat a hívőket, akik szolgálatuk lelki gyümölcseivel isteni elhívatásról, lelki érettségről és képességekről, lelki látásról és Isten iránti odaszánásról tesznek bizonyságot, valamint megfelelnek a Szentírás által megszabott feltételeknek (1Tim 3:1-7, Tit 1:5-9 - 21. cikkely)”. Ehhez a Belső szabályzatunk hozzáteszi: „A gyülekezet kétharmados szavazati többséggel választja meg a szolgálattevőket különböző igeszolgálatok végzésére (imaáhítat, bibliaóra, igehirdetés - 24. cikkely). A bibliai feltételek: legyen újjászületve, ápoljon személyes közösséget az Úrral, szeresse az embereket, tevékenyen vegyen részt a gyülekezeti életében, legyen készséges, tanítható és fejlődő, önfeláldozó, alázatos (Fil 2:3-4), és legyen rendezett kapcsolata az emberekkel (Mt 5:23-24).

A gyülekezeti választások igei alapjai

Áttekinthetjük a tizenkét tanítvány elhívását, szolgálatba állítását és Mátyás megválasztását (ApCsel 1:15-26). Ez utóbbit sorsvetéssel választották meg két egyformán alkalmas személy közül. Volt még eset, amikor sorsvetéssel hozott döntést Isten népe: a földosztásban, a honfoglalás után (4Móz 33:53-54), a templomi feladatok beosztásában (Neh 10:35), és ilyen volt a pogányok szokása is (Jón 1:7. 13 és Mt 27:35). 

Az első gyülekezetben diakónusokat kellett választani. A gyülekezet előtt előbb felvázolták a szükséget: „Nem helyes, hogy mi az Isten igéjét elhagyjuk és az asztalok körül szolgáljunk”, majd javaslatot tettek: „Válasszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcsességgel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk.” A többségnek tetszett a javaslat: „És tetszék e beszéd az egész sokaságnak: és kiválasztották Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfiú volt, Filepet, Prokhórust, Nikánórt, Timónt, Párménást és Nikolaust, ki Antiókhiából való prozelitus volt; Kiket állítottak az apostolok elébe; és miután imádkoztak, kezeiket reájuk vetették.” Áldás volt ezek a döntésen: „És az Isten igéje növekedett; és sokasodott nagyon a tanítványok száma Jeruzsálemben; és a papok közül is sokan követék a hitet” (ApCsel 6:4-7). 

Az Apostolok Cselekedeteiben olvasunk arról, hogy Saulust az Úr elhívta az üdvösségre, de ezzel egy időben a szolgálatra is: „Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai előtt. Mert én megmutatom néki, mennyit kell néki az én nevemért szenvedni.” (ApCsel 9:15-16). Majd a Szentlélek elhívta Barnabást és Pált (ApCsel 13:1-3). Itt is böjtöltek és imádkoztak, és kezeiket reájuk vetették, és elbocsátották őket. 

Látható, hogy Istennek nem csak egy módszere van szolgái kiválasztására. Vezetni tudja az egyént is és a gyülekezetet is. De gyakran azt tapasztaljuk, hogy munkálkodni kell, hogy megvalósuljon az egyetértés, és a ráhangolódjunk Isten akaratára. „A prófétalelkek engednek a prófétáknak” (1Kor 14:32). Van úgy, hogy le kell mondanunk saját véleményünkről, mert Isten a többi testvért másképp vezeti, és fontos, hogy egyetértésben, szeretetben tudjunk belesimulni Isten tervébe. 

Tanulságos példa a jeruzsálemi apostoli gyűlés (ApCsel 15), ahol merőben más látások és vélemények egyeztetése történt, és ezek Isten akaratának őszinte keresése során változtak. A missziót akadályozó vita helyét békesség, megelégedés és öröm váltotta fel. Terjedhetett tovább az evangélium! „Mert tetszett a Szent Léleknek és nekünk…” „És mikor elolvasták, örvendeztek az intésen” (ApCsel 15:31).

A szolgálattevők megbízatása a gyakorlatban

Közösségünkben az igeszolgálatra való megbízást a gyülekezet végzi. A meghirdetett közgyűlésen titkos szavazással, a szavazók 2/3-os szavazati arányával. Gyakran felmerülő kérdések: Hány szolgálattevője legyen egy gyülekezetnek? (Jak 3:1. 1Kor 14:29). Ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, figyeljünk az Úr vezetésére, fontoljuk meg lépéseinket! Hónapokkal a választás előtt a gyülekezet imatémájává leheti és tanítások is elhangozhatnak a szolgálatról. A lelkipásztor és a gyülekezet vezetősége imádkozó szívvel figyelje a megbízásra alkalmas személyeket. Egy elöljárósági tanácskozáson egy értelemre jutva osszák meg az érintettekkel a vezetőség látását. Időt adva a jelöltnek a mérlegelésre, lelkiismereti kényszer nélkül vállalhatja a felkérést. Az igeszolgálatra jelentkezőt a gyülekezet elöljárói hallgassák meg és vele együtt imádkozzanak Isten vezetéséért. A gyülekezet választása után egy nyílt istentiszteleten ajánlatos köszönteni az új szolgálattevőket, és a gyülekezetben is imádkozni érettük. 

Az előadást követően Borzási István vezetésével fórumbeszélgetésre került sor, amelyen gyakorlati kérdésekre kerestük a választ, majd a krasznai testvérek vendégszeretetét élvezhettük. 

Lejegyezte Borzási István lp.

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.