2019. december 11., szerda

DÉLELŐTT | 
Az ítélő Bíró

Igehely: Mt 25:31-40; Kulcsige: 25:31 „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.”

Még egy iskolai ünnepségen sem mindegy, hogy valaki dicséretben és díjban vagy megróvásban részesül. Mennyivel inkább életünk és a világ végén! Jézust ezek a versek nem alázatos ácsnak mutatják be, hanem az ő dicsőségében. Angyalok veszik őt körül, és mint bíró jelenik meg az ő trónján. Az Ő ítélete alól nem marad ki senki. Minden ember, aki valaha élt vagy élni fog, meg kell álljon előtte. Lesz két nagy csoport: 1. juhok, jobb kéz felől állók, az Atya áldottai, ezek sorsa a világ kezdete óta elkészített dicsőséges ország, hol Isten lakik. 2. a kecskék, a balkéz felől állók, átkozottak, ezek sorsa az ördögnek és angyalainak készített örök tűz. Nincs harmadik csoport, nincs harmadik sors! Minek alapján dönt a bíró? Ő igazságosan ítél. Mivel magunktól nem lehetünk igazak, az örök sorsunkat az határozza meg, hogy az Ő személyét és megmentő munkáját elfogadjuk vagy nem. Azaz, ki hogyan viszonyult Krisztushoz ebben az életben. Nem a jócselekedet és a jótékonyság visz a mennybe, hanem az, hogy Krisztus és az ő akarata mennyire tudta meghatározni földi életedet. Ővele mit cselekedtél, vagyis az ő testvéreivel? „Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én testvérem” (Mt 12: 50).

Kelemen J. Sándor

DÉLUTÁN | 

A szeretetben

Igehely: Jn 17:20-26

A szeretetről nagyon sok szó esik manapság, talán azért, mert túl kevés van belőle. Mindenképp vissza kell mennünk a forráshoz. Az Úr Jézus főpapi imájában nem csak az akkori hívőkért imádkozik, hanem azokért is, akik az ő bizonyságtételükre hisznek majd. Az a kérése, hogy eggyé legyenek egymással és Istennel, és olyan erős legyen ez az egység, amilyen az Atya és a Fiú között van. Ehhez a Fiú nekünk adta az ő dicsőségét. Mit jelent ez? 1. Most Isten fiai vagyunk, hordozzuk és visszatükrözzük csodálatos jellemét (1Jn 3:2); 2. Örököstársak Kriszussal (Róm 8: 17) - ott leszünk, ahol ő van és ez üdvösségünk végcélja. Ez az egység, ha megvalósul Istenben, akkor képesek leszünk bizonyítani a világnak, hogy Isten küldte Jézust, aki Messiás és Megváltó. Az Atya szereti a Fiút és szerette őt már a világ megalapítása előtt, vagyis örökké. De hogy az Atya úgy szeret minket, mint ahogyan az ő Egyszülöttjét, ez valami csodálatos és titokzatos igazság. Ugye megismerted ezt a szeretetet és az Isten nevét, lényét? Ez az üdvösség (17:3). Ahogyan jobban megismered és elmélyülsz benne, annál inkább képes leszel szeretni. Az ő szeretetének ismerete és tapasztalata tesz képessé a szeretetre. Meríts ma is!

Kelemen J. Sándor

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 3:9–20 Kulcsige: Róm 3:12 „Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.”

A római gyü­le­ke­zet­nek írt le­vél­ben Isten el­mond­ja, hogy mi­lyen sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyei vol­tak Ádám és Éva en­ge­det­len­sé­gé­nek. Ami­kor az első em­ber­pár vét­ke­zett, ki­ke­rül­tek Isten je­len­lé­té­ből, és meg­rom­lott a szí­vük. Azóta min­den­ki meg­rom­lott szív­vel és Isten nél­kül kezdi a földi éle­tet. Csak nö­vel­ni tud­juk bű­ne­ink­kel az adós­sá­got Isten felé, nem tu­dunk jót cse­le­ked­ni. Mivel ennyi­re go­nosszá lett az em­be­ri szív, a meg­ol­dás egye­dül a szív­cse­re. Szük­sé­günk van egy új, meg­vál­to­zott szív­re.