2020. május 21., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Felkészülten várhatják Jézus Krisztust

Igehely: 1Tim 6:10-14; Kulcsige: 1Tim 6:14 „Hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig.”

Jeles naphoz érkeztünk, Jézus Krisztus mennybemenetelének napjához. Ez a nap tapasztalatom szerint belesimul a hétköznapokba, olyan, mint a többi csütörtök. Pál apostol beszél egy időpontról, ami be fog következni. Ez nem más, mint Jézus Krisztus visszajövetele. Időpontja ismeretlen, bármennyire is igyekeznek ezt sokan, sokszor kiszámítani, megjósolni. Ezek a számolgatások veszélyesek, hiszen az emberi természet része az, hogy számítgat. Ezért is fontos, hogy ne arra figyeljünk, hogy mikor, hanem arra, hogy hogyan várjuk Krisztus Urunkat.

Hogyan? Szeplőtelenül! A Károli fordítás elég konkrét: mocsoktalanul. Ehhez nem kell további magyarázat, úgy hiszem. A másik, amit Pál apostol megemlít: feddhetetlenül. A héten már szóba került, hogy oly módon kell élni, hogy az ellenségünk ne találjon fogást rajtunk. Nos, ebben az esetben is erről van szó.

Kedves olvasó! Most arra kérlek, hogy a heti gondolatokat abból a szempontból vizsgáld meg, hogy azok mi módon szolgálhatják a felkészülésedet Jézus Krisztus visszajövetelére!

Kondács Gábor

DÉLUTÁN | 

Szemük elől eltakarta a felhő

Igehely: ApCsel 1:6-14; Kulcsige: ApCsel 1:9 „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.”

„Galileai férfiak, miért álltok itt az eget nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe.” Sokszor elgondolkodtam, mit érezhettek ezek a férfiak, amikor ez velük, a szemük láttára megtörtént.

Az, ami számukra fontos volt, nincs többé. Gondoljuk végig! Jézust, a Messiást, megfeszítik. Eltemetik, vége! Kimennek a sírhoz, nincs ott, most már biztosan vége mindennek! Aztán a feltámadott Jézus megjelenik, felcsillan ismét a remény: még sincs vége, igaz volt minden! Most megint itt vannak, a szemük láttára valósul meg, amiről Jézus beszélt nekik. Mi játszódhatott le bennük? Talán teljes összeomlás? Meggyőződésem, hogy pünkösdkor, a Szentlélek kiáradásakor világossá vált minden számukra. Onnantól kezdve erővel hirdették Isten evangéliumát.

Oly sokszor a mi szemünk elől is eltakarja Istent és az ígéreteit az élet nehézsége, a hitetlenség, és sok más dolog. Pedig „ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe”. Jövel, Uram, Jézus!

Kondacs Gábor

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Jó­zsué és Káléb a hit em­be­rei vol­tak. A pró­bák­ban meg­erő­sö­dött a hitük, mert bíz­tak Isten ígé­re­té­ben. A nép miért hát­rált meg? Va­ló­szí­nű­leg azért, mert a lát­ha­tók­ra néz­tek és meg­ijed­tek. Mó­zes­ről azon­ban azt ol­vas­suk: „Hit által hagy­ta el Egyip­to­mot, nem félt a ki­rály ha­rag­já­tól, hanem ki­tar­tott, mint aki látja a lát­ha­tat­lant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Ká­na­án­ba, rész­ben a nép szám­lá­já­ra ír­ha­tó: „Rám is meg­ha­ra­gu­dott az Úr mi­at­ta­tok, és azt mond­ta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Lát­hat­juk, hogy a hit, a bi­za­lom és a hűség mel­lett fon­tos az en­ge­del­mes­ség is.