2023. május 2., kedd

DÉLELŐTT | 
Szabadság a bűntől

Igehely: Róm 8:1-4; Kulcsige: Róm 8:2 „Mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”

Nehéz sorsa van annak az embernek, aki nem tud szabadulni bűnei terhétől. Krisztus azt mondja, hogy aki hittel elfogadja az Ő szavát, szabad lesz a bűntől, nem kell ítéletre mennie. Pál a kárhoztatástól való szabadságnak ugyanezt a bizonyosságát ismétli meg. Az igaz Krisztushívő egyáltalán nem fog ítéletre kerülni a múltban elkövetett bűneiért. Amikor ugyanis valaki bűnös emberként hitben Krisztushoz járul, elfogadja Őt Megváltójának, és megvallja Urának, Isten az összes múltbeli bűnének a nyilvántartását azonnal és véglegesen kitörli, hogy soha többé ne emlékezhessen azokra.
Isten az Ézsaiás könyvének két egymást követő fejezetében ígéri meg azoknak, akiket megváltott: „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat, és vétkeidre többé nem emlékezem” (Ézs 43:25); „Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt” (Ézs 44:22). Mindkét igében szó van mind az álnokságról, mind a bűnökről. Jézus Krisztus eltörölte minden törvényszegésünket. Ha hittel elfogadjuk ezt a tényt, szabadok vagyunk a bűntől. Krisztus testében kárhozatra lett ítélve minden bűnünk. El tudod ezt fogadni hit által?

Fülöp Szilárd

DÉLUTÁN | 

„Tartsd távol lábadat a rossztól!”

Igehely: Péld 4:10-27; Kulcsige: Péld 4:27 „Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól!”

A példabeszédek könyve az egyik leggyakorlatiasabb leírása a hitélet megélésének, szinte szóról szóra elmondja, mit kell tennünk az élet különböző területein. Nagy kiváltság az, ha valakinek istenfélő szülei, nevelői vannak, mert jó és helyes tanítást kap az élet dolgaiban, ami sokszor olyan, mint egy labirintus, nem találjuk a kiutat belőle. Sokkal nehezebb a helyzete annak, aki nem kap ilyen jellegű tanítást, de ez nem jelenti azt, hogy számára nincs kivezető út. A Biblia úgy mutatja be nekünk Istent, mint aki irgalmas, könyörülő, aki lehetőséget ad minden embernek, hogy megismerje, és járhasson a helyes úton. Még az együgyűnek is értelmet ad. „Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűt” (Zsolt 119:130). Tehát Isten ad értelmet, nekem pedig el kell határoznom, merre megyek. Attól kezdve, hogy van tanítás az Úrtól, rajtam áll, el kell döntenem, hogy maradok-e a helyes úton, vagy megyek a bűnösök ösvényén. Az nem segít rajtam, ha az én hibáimat másokra hárítom, vagy mások helytelen cselekedeteire hivatkozom, mikor én tértem el a helyes útról.
Legyél éber, vigyázz, ne téveszd szem elől azt, amire Isten tanít, mert az ad életet és gyógyulást.

Filep Szilárd

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.