2018. március 26., hétfő

DÉLELŐTT | 
Állhatatosságunk által menekülünk majd meg

Igehely: Lk 21:5-19; Kulcsige: Lk 21:19 „Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.”

A Nagy Heródes által építtetett templom csodálatos volt. A tanítványokat is lenyűgözte annak látványa. Azonban a Mester látnoki szemeivel, egy egészen más képet lát a templomról. Amit mond a templom jövőjével, és a jövővel kapcsolatosan, fölkelti a tanítványok kíváncsiságát. Azt kérdezik a Mestertől, hogy mikor lesz mindaz, amiről beszélt, és mi lesz a jele? Vigyázásra inti az Úr Jézus tanítványait, hogy a hamis próféták és tanítók ne tévesszék majd meg őket. Mielőtt a vég bekövetkezne, lesznek előzmények, jelek. Hallanak majd lázadásokról, nemzetek és országok közötti háborúkról, természeti katasztrófákról, látni fognak majd az égen kozmikus jeleket. Mindezt nem ijesztésnek, hanem fölkészítésnek szánta az Úr. A Megváltó beszélt tanítványai előtt arról is, hogy az utolsó időben Uruk nevéért üldöztetni fognak. Ez nehéz, néha súlyos szenvedésekkel jár majd együtt. Ugyanakkor az Üdvözítőről szóló tanúskodásra is lesz majd lehetőségük. Ilyenkor tőle kapnak majd szót és kijelentést. Ne aggodalmaskodjanak. Nem a pusztulásra, de a megmenekülésre készíti fel tanítványait az Úr. Csupán állhatatosságra van szükségük, hogy megmeneküljenek. Mi komolyan vesszük-e a Mester figyelmeztetését?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A Király uralma

Igehely: Zsolt 2:1-12

Még egy zsoltár legyen előttünk Jézus Király elismerésére és ünneplésére! Bár ezt a zsoltárt eredetileg a dávidi királyok koronázási ünnepére írhatták (az ApCsel 4:25 szerint Dávid volt a szerző), később a messiási zsoltárok közé sorolták. Végkicsengése szerint boldogok azok, akik Hozzá menekülnek (Károliban: „Benne bíznak”), azaz akik elismerik Isten és az Ő Felkent Fiának uralmát.

Merthogy - szomorú tény, de éppen ezzel kell foglalkoznia a zsoltárírónak - nem mindenki ismeri el az egyedüli Úrnak az uralmát. Azt hiszik, hogy egyeduralom, önkényes zsarnokság. S a maguk kiskirályságában és fejedelmi (kupak)tanácsában lázadást szítanak ellene. Ez az emberiség folytonos gőgje Édentől Armageddonig! Egyre csak hőbörög és háborog, lázong és forrong Isten ellen a világ, olyan bosszantó! De nem Neki - Ő csak neveti, majd keményen figyelmezteti. Közben pedig kinyilvánítja az Ő koronázási rendeletét (7-9. vers): „Fiam a Király!”

Érdemes az Ő uralma alá kerülnöm. Ez az egyetlen életben maradási esélyem.

Papp Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:1–14; Kulcsige: Mt 22:9 „Menjetek ki tehát az országutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!”

Az embereket sok minden akadályozza abban, hogy elfogadják Isten meghívóját: szántóföld, kereskedés, munka, családtagok, barátok, vagy az ember saját makacs szíve. A példázat szereplői „mit sem törődve” a meghívással, mentek a saját dolguk és tervük után. A Sátán igyekszik elfoglalni az embert, hogy ne legyen ideje a lelkére vagy Isten szavára. Isten mindent elkészített számunkra, sőt minden ember számára, és megadta a lehetőséget, hogy megragadjuk a legnagyobb esélyt, a belépést az életre. Jézus idejében kevesen ragadták meg a nagy lehetőséget, és ma sem tolonganak az örök élet ajtajánál.