2019. július 15., hétfő

DÉLELŐTT | 
Érdemes figyelni a segítséget kérőkre

Igehely: Péld 21:8-21; Kulcsige: 21:13 „Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált.”

Némelyek mindenben mások segítségét kérik. Másoknak rendkívül nehéz segítséget kérni és elfogadni. Igénk két alapelvet tartalmaz. Rámutat, hogy mindannyiunkat érnek segélykiáltások: sürgős telefonhívás, egy koldus kinyújtott keze, összetört lelkű szomszéd, munkatárs könnyei. Ezekre reagálhatunk szívtelenül, kaján vigyorral, keményen: úgy kellett neki! Krisztus nem így tett. Lehajolt a szenvedőhöz, felemelte. Krisztusi jellemű emberekként minket is erre kényszerít szeretete.

Arra is rámutat igénk, hogy lelki értelemben is létezik a hatás–visszahatás törvénye. Az elhintett jótett, a bátorító ölelés, a megosztott falat kenyér megsokszorozódik olyan értelemben is, hogy a szerető emberen szívesen segítenek. Hogyan lehetünk megtört kenyérré és kiöntött borrá a ráutaltaknak? Krisztus bennünk lakó Lelke által. Azt is megtapasztaljuk, hogy aki mást felüdít maga is üdül.

Hogyan tapasztaltad meg az önzetlenség áldásait? Mi lehet a segítségnyújtás akadálya? Hogyan fejlődhetsz az önzetlen szolgálatban?

Vékás Benjámin

DÉLUTÁN | 

Tanítvány kérése és Jézus válasza

Igehely: Mt 15:10-20

A világosság óhatatlanul összeütközésbe kerül a sötétséggel. Így volt ez mindig. Jézus egyenes jelleme, tanítása megítélte a farizeusok képmutató vallásosságát. Ők változni nem akartak, megbotránkoztak, később el akarták tenni a Mestert láb alól. Ekkor tereli Jézus a figyelmet a külsőre vonatkozó rituális tisztálkodásról a szív és a gondolatok tisztaságára. A farizeusok és a mai képmutatók bűne nem a formális istentisztelet hibáiban, hanem az e mögött rejlő tisztátalan életben keresendő. Ezért mondja az Úr, hogy az ilyen emberek nem a mennyei Atya által ültetett plánták. Őt nem a látszat érdekli. Ő a gonosz, tisztátalan szívet és gondolkodást formálja át, hogy ne legyen táptalaja bűnös indulatainknak. Istent csak a tiszta szívűek láthatják meg. Hogy ne az utolsó napon érjen fájdalmas meglepetés, azért a külső tisztaság mögött meghúzódó tisztátalanságot leleplezi még földi életünkben. Sokunkban ezt már megtette. Célja, hogy szentül állíthasson maga elé. Hála Neki!

Vékás Benjámin

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:15–22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Heti sorozatunkban nyomon követhettük az ellentétet, ami a krisztusi és a farizeusi gondolkodás között fennállt. Ezek a vezetők, akik a hit és az üdvösség útjának őrei kellett volna, hogy legyenek, valójában gyümölcstelen fügefák, engedetlen fiak és gonosz szőlőmunkások voltak. Egy újabb ravasz csellel próbálják lejáratni Jézust, hogy saját tekintélyüket védjék. A vége az lett, hogy saját csapdájukba estek, és önmagukat járatták le. Annyira megszégyenültek, hogy többet kérdezni sem mertek (22:46).