2021. szeptember 20., hétfő

DÉLELŐTT | 
Aki mindvégig kitart, azé az élet

Igehely: Zsid 10:32-39; Kulcsige: Zsid 10:36 „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.”

Az Úrnak odaszánt élet velejárója a hitért való szenvedés. Aki az árral szemben halad, abba elkerülhetetlenül belebotlanak. A Szentlélek ad ilyenkor belső bizonyosságot, hogy érdemes ezt mégis vállalni, hisz ennek nagy jutalma lesz.

Ahogy a buzgóság tüze alábbhagy, az ember rájön, hogy lehet könnyebben, kevesebb szenvedéssel is élni. Cserébe hallgatni kell, nem bántani másokat az igazság elmondásával, egyetérteni az igazságtalansággal stb. Mások elvesztik szemük elől az ,,értékesebb és maradandóbb vagyon” képét. Túl messze van, ki tudja azt elérni? Bármi legyen is a meghátrálás oka, az Ige világosan biztat: kitartás! Földi életünk ideje, de a szenvedés is csak szempillantásnyi az örök jutalom mellett. Aki mindvégig kitart, csak az üdvözül!

Mi nem olyanok vagyunk, akik egykönnyen feladjuk, ugye?

Kisded Ernő

DÉLUTÁN | 

Júda ígérete atyjának

Igehely: 1Móz 43:1–14; Kulcsige: 1Móz 43:9 „Én kezeskedem érte, tőlem kérd számon! Ha nem hozom vissza, és nem állítom eléd, egész életemben viseljem vétkem terhét.”

Szükséghelyzetben adott ígéret. A szorultság olyan ígéretre is ráveszi az embert, amit másképp, meggondolva, nem ígérne meg. Júda önfeláldozó ígéretet tett: minthogy az egész család éhen haljon, inkább vállalja, hogy visszahozza Benjámint, vagy ha nem sikerül – mert ez is lehetséges egy egyiptomi út során – viseli annak következményét.

Ígéretének komolysága nemsokára ki is lett próbálva, ám ő vállalta a még fel nem ismert József előtt is, hogy ott marad rabszolgaként testvére helyett. Nem került erre sor, de kész lett volna rá, megtette volna, ígéretét bizonyítottan komolyan vette.

Sok ember vált hajléktalanná, földönfutóvá elhamarkodott, szükséghelyzetben, nyomás alatt megtett ígérete miatt.

Imádkozzunk, hogy átgondolhassuk ígéreteinket. A bölcsesség előrelátó.

Kisded Ernő

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:15–22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Heti sorozatunkban nyomon követhettük az ellentétet, ami a krisztusi és a farizeusi gondolkodás között fennállt. Ezek a vezetők, akik a hit és az üdvösség útjának őrei kellett volna, hogy legyenek, valójában gyümölcstelen fügefák, engedetlen fiak és gonosz szőlőmunkások voltak. Egy újabb ravasz csellel próbálják lejáratni Jézust, hogy saját tekintélyüket védjék. A vége az lett, hogy saját csapdájukba estek, és önmagukat járatták le. Annyira megszégyenültek, hogy többet kérdezni sem mertek (22:46).