2024. április 1., hétfő

DÉLELŐTT | 
Nem hagysz a holtak hazájában

Igehely: Zsolt 16:1–11; Kulcsige: Zsolt 16:10 „Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.”

Dávid bizonyságot tesz arról, hogy Isten védelmét élvezi. Kezében vannak életének napjai, de gondoskodik a halál után is róla: örökké tart a gyönyörűség Isten jobbján.

Jövendölés ez a Messiásról is, aki nem maradt a holtak hazájában. Az ószövetségi ember reménykedett abban, hogy Isten, ha oltalmaz valakit itt a földön, azt halálában sem hagyja el, Istenhez kerül az öröm és gyönyörűség helyére. Mint vágyakozás, ott volt ez az istenfélők szívében, de nem volt még világos számukra, hogy mi alapján kaphatják azt meg.

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása nyilvánvalóvá tette, hogy neki hatalma van a halál felett. Legyőzte azt, dicsőséges testtel elhagyta a sírt. Megjelent a tanítványoknak, majd a mennybe ment. „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz én bennem, ha meghal is, él, és aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal” (Jn 11:25–26). Ő a feltámadás és az élet, és nekünk is örök életet ad, ha hiszünk benne teljes szívvel. Dicsőítsük az Úr Jézust, mert hittel ajándékozott meg, és az örök üdvösség bizonyosságával. „Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet” (2Tim 1:10).

Higgyük ezt teljes lényünkkel, és hirdessük, hogy van üdvösségünk Jézus halála és feltámadása által.

Budai Lajos Dániel

DÉLUTÁN | 

A megdicsőült Bárány

Igehely: Jel 5:1–10; Kulcsige: Jel 5:6 „És láttam, hogy a trónus és a négy élőlény közelében, a vének között, ott áll a Bárány: olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt, és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre.”

János, a látnok, a megdicsőült Jézust látja itt, aki meghalt, de feltámadt, aki átveszi a trónon ülőnek a jobb kezéből a könyvet. Ez az uralkodói tisztségbe való beiktatás mozzanata. Uralkodása és hatalma nyilvánvaló lett azok előtt, akik elfogadták. Akik nem fogadták el, azoknak később lesz nyilvánvalóvá, amikor a többi pecsétek is feltöretnek. Az egyház viszont a mennyei lényekkel együtt tudja, hogy ki Jézus és mit cselekedett, ezért új énekkel dicséri. Jézus vére által vásároltattunk meg hiábavaló életünkből az Isten számára, így gyermekei lettünk. Ez minden népre és nemzetre kiterjed, akik Jézust elfogadják, és uralma alá jönnek. Királyokká és papokká lettünk, hogy Isten ügyét képviseljük, ez a szolgálatunk!

Jézus a megdicsőült Bárány. Megdicsőült, vagyis győzött, hatalma és ereje nyilvánvalóvá lett. A megváltás elvégeztetett szeretete által. A mennyei lényeket ez imádatra, hódolatra indítja, és minket is. Hány élet megváltozott, milyen sok ember ismerte már fel azt, hogy Jézus kereszten kivívott győzelme által ő is győzhet, kijöhet a bűn rabságából, és élhet egy szeretetre alapozott új életet!

Ezért imáink, énekeink szolgálataink dicsérjék őt, és fakadjanak tiszta szívből!

Budai Lajos Dániel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 15 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:15–22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Heti sorozatunkban nyomon követhettük az ellentétet, ami a krisztusi és a farizeusi gondolkodás között fennállt. Ezek a vezetők, akik a hit és az üdvösség útjának őrei kellett volna, hogy legyenek, valójában gyümölcstelen fügefák, engedetlen fiak és gonosz szőlőmunkások voltak. Egy újabb ravasz csellel próbálják lejáratni Jézust, hogy saját tekintélyüket védjék. A vége az lett, hogy saját csapdájukba estek, és önmagukat járatták le. Annyira megszégyenültek, hogy többet kérdezni sem mertek (22:46).