d.e. Jézus számít a tanítványaira – Mk 8:1-10; Kulcsige: Mk 8:1
Azokban a napokban, amikor ismét nagy sokaság vette körül, és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk. (Mk 8:1)
A négyezer ember megvendégelésénél különös szerepet kapnak Jézus tanítványai. Miután megosztja velük a sokaság feletti szánakozását, tanítványai kétkedve reagálnak Jézus elgondolására. Az igazi hit a próbák között nyilvánul meg, ami nem iktatja ki gondolkodásunkat, sőt aktívvá teszi azt. Ezek után Jézus elkéri tőlük azt a keveset, amivel ők rendelkeznek, hogy a készülő csoda szemtanúivá és részeseivé tegye őket.
Mindamellett, hogy emberi képességeink végesek, Jézus másokkal szembeni, tanítványi felelősségünkre mutat. Rövidlátásunk miatt alábecsüljük azt, amivel mi rendelkezünk, de ha az Jézus kezébe kerül, hatalmas dolgok történnek. A mi feladatunk az engedelmesség, ami Isten munkatársaivá tesz, akinek áldásai kiapadhatatlanok, amelyek minden esetben feltételhez kötöttek. Amit Jézus kezéből veszünk, az nemcsak szükségeinket tölti be, hanem megelégedetté tesz bennünket. Jézus ma is számít tanítványaira, köztük rád is.
Szánalomra indít-e a körülötted levő emberek problémája?
Milyen mértékben bocsátod rendelkezésére Istennek azt, aki vagy, és amid van? (KZ)
d.u. Mélyebb látásra nyílt szemek – 2Kir 6:8-17
Szíria királya lelkileg vak. Nem ismeri Istent és az Ő prófétáját, Isten igéjét semmibe veszi. Saját erejében bízik, saját szolgáival tanácskozik, legjobb emberi belátásai szerint tervez, intézkedik. De úgy jár, mint a fecske, amelyik fejjel nekimegy az ablaküvegnek. Terve nem sikerül. Ekkor értetlenül áll, s gyanakvó szemmel néz az emberekre s másokat hibááztat. Nem járunk-e mi is így sokszor?
Elizeus szolgája kicsinyhitű, lelkileg rövidlátó. Bár szereti Istent és az ő prófétáját, most mégis csak a veszélyt látja, s ez szinte megvakítja. Lebénítja a rettenet, jajveszékel. De mivel ragaszkodik Isten emberéhez, s tőle nem pártol el, Isten kegyelméből eljutott az örömteljes, üdvözítő látásra. Kedves testvérem, akit éppen most nehéz kérdések emésztenek, világosítsa meg az Úr az Ő orcáját terajtad és könyörüljön terajtad! Elizeus erős szívű, mint aki látja a láthatatlant (Zsid 11:27). Nem fél a király haragjától. Isten jelenlétében él. Másokat is bátorít. „Oly megnyugvást jelent Őt látni, Ő egész világ nekem. Nincs változás időben, színben, Történjék bármi velem…” (HH. 504.) (BS)
