Február 7 – Kedd

d.e. A Messiás-titok magyarázata – Mk 8:27-30

Jézus pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek se beszéljenek őróla. (Mk 8:30)

Jézus földi szolgálata során különböző helyeken vitte végbe csodáit. Volt, ahol csodálták, amíg másutt elutasították. Fülöp Cézáreája akkor a császár kultusz legnagyobb fellegvára volt. Vajon miért itt tette fel Jézus nekik e két kérdést?

Őt elsősorban az érdekelte, hogy tanítványai jól ismerik-e a róla alkotott közvéleményt. Az evangélium terjesztése megkívánja, hogy ismerjük az emberek Jézusról alkotott meggyőződését. Jézust végső soron a mi véleményünk érdekli. Kinek tartjuk mi Őt? Mit mondunk mi róla? Ez azért fontos, mert amit hiszünk Jézusról, azt fogjuk képviselni mások előtt. Ha én Messiásként, szabadítómnak, megváltómnak vallom, így fogok beszélni róla, így fogom bemutatni másoknak. Tanítványként minden esetben több kell legyen Jézus számomra, mint azoknál, akik csak egy régi, tisztelettel övezett prófétát látnak benne. Éljük úgy az emberek elé

Jézust ma is, hogy elmondhassák: Te vagy a Krisztus!

Jézus első kérdésére, milyen választ adhatnánk ma?

Életed bizonyságtétele milyen magyarázatot ad Jézusról? (KZ)

 

d.u. Ítéletet hirdető kijelentés –  Jer 37:16-21

Isten szolgái nincsenek könnyű helyzetben, amikor el kell mondják az igazságot, hiszen az nem mindenkinek tetszik. De Jeremiástól megtanulhatjuk, hogy nem hallgatta el az igazságot, hanem Isten teljes akaratát kész volt közölni Cidkijjá királlyal. „Van-e mondanivalója az Úrnak?”, kérdezte a király. Ez azt érzékelteti, hogy nem állt szándékában elfogadni Isten korábbi üzenetét. Új kijelentésre várt, remélve, hogy az kellemesebb lesz. Olyan volt, mint az a kisfiú, aki összeveszett a testvérével, majd amikor az édesanyja olvasott neki a Bibliából egy szeretetre ösztönző igeverset, arra kérte, hogy olvasson egy másikat.

Cidkijjá király Jeremiás kérését meghallgatva, nem küldte vissza a földalatti üregbe, hanem megengedte, hogy a börtön udvarán legyen felügyelet alatt. Itt pedig sokkal kedvezőbb körülmények között élhetett, és hirdethette Isten szavát. 

Feltevődik a kérdés, hogy hogyan lehet ellenállni a kísértésnek, hogy ne azt mondjuk, amit az emberek szeretnének hallani, hanem Isten üzenetét? Továbbá mi a titka annak, hogy Isten gyermeke a megpróbáltatások idején is állhatatos és erős legyen hitében és Istennel való közösségében? Az Úr segítsen hallgatni szavára, hogy az engedetlenség miatt, nehogy ítélet legyen a részünk! (TR)