2017. április 13., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Fedezet nélkülinek bizonyuló fogadkozás

– Mk 14:12-31

Az utolsó vacsora alatt Péter így fogadkozott: „ha mindenki meg is botránkozik, én akkor sem”. (29.v.) Fogadalmával Jézus iránti hűségét és szeretetét akarta kifejezni. Jó dolog, ha valaki fogadalmat tesz, mert ezzel szívének szándékát fejezi ki. Megfogadhatjuk az Úrnak, hogy hűségesen szolgáljuk őt, hogy megtartjuk parancsolatait, hogy mindent megteszünk gyülekezetünk javáért, hogy törődni fogunk családunk lelki életével, stb.
Hogy Péter fogadkozott, az jó volt, csak arra nem gondolt, hogy betartására nincs elég ereje, lelki fedezete. Ha mi is fogadalmat teszünk, gondoljunk arra, hogy fedezet nélkül nem sikerül teljesítenünk. Mit kell figyelembe vennünk, hogy fogadalmunknak legyen alapja? a) Ne támaszkodjunk a saját erőnkre, hanem kérjük Isten segítségét, b) ne másokhoz mérjük magunkat, hanem az Úr Jézusra tekintsünk, c) legyünk tudatában gyengeségeinknek, és alázattal kérjük, hogy az Úr munkálkodjon bennünk, d) tartsuk szem előtt Isten jóságát és kegyelmét, e) ha elbukunk, ne adjuk fel, kérjük az Úr bocsánatát és kezdjük újra.
Milyen fogadalmat szeretnél tenni az Úrnak?
Vajon segítene fogadalmad teljesítésében, ha azt megosztanád másokkal is?

dr. Kovács József

DÉLUTÁN | 

„Én Istenem..., miért hagytál el engem?”

– Mt 27:45-50

Az Úr negyedik szava a kereszten bepillantást enged szörnyű szenvedéseibe. Nagyok voltak testi szenvedései, de még nagyobb lelkének fájdalma. Mélységesen sértette őt a nép vezetőinek gúnyolódása, de legjobban amiatt szenvedett, hogy Isten is elhagyta ebben a három sötét órában. A sötétségnek ebben az időszakában lett Jézus bűnáldozat a világért. Ennek az időnek a vége felé Jézus már nem bírta tovább az elválasztódást és hangosan felkiáltott. Jézus olyan elszakadást élt át az Atyától, amit soha nem ismert azelőtt. Átokká lett helyettünk, bűnné lett értünk. Isten elhagyta Jézust, hogy minket elfogadhasson. Az ítélet sötétsége borult rá, hogy felettünk felragyogjon a kegyelem napja. A kereszt mutatja be igazán, mennyire szeret minket az Isten! Szereti a bűnöst, de gyűlöli a bűnt. Ebből egyértelműen következik az is, hogy milyen félelmetes ítélet vár mindazokra, akik nem törődnek ilyen nagy kegyelemmel Kedves testvérem, látod, mennyire szeret minket az Isten az Ő Fiában, Krisztusban? Engedd, hogy elvegye rólad és belőled mindazt, ami kétségbe ejt. Bűneid helyett a bűnbocsánat örömével akar megajándékozni téged.

Nagy István, Sarmaság

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?