Igehely: Lk 8:4–15 Kulcsige: Lk 8:15 „A jó földbe esett mag: ezek pedig azok, akik igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.”
A magvető példázatában Jézus bemutatja hallgatóinak, hogy nem elég testi születés által Ábrahám leszármazottjának lenni. Ha valaki megkérdezte volna a sokaságot, hogy Isten népéhez tartoznak-e, bizonyára mindannyian igennel válaszoltak volna. Jézus tudta, mit gondolnak magukról: ezért a magvető példázata által arra tanította őket, hogy csak azok tartoznak valósággal a mennyek országához, akik szívükbe fogadják Isten igéjét, és annak megfelelően gyümölcsöt teremnek.
E példázat alapján a következő témákért imádkozzunk: Adjunk hálát az Úr igéjéért, amelyet elvetett a szívünkbe! Adjunk hálát az ige hatalmáért és az abból fakadó életért! Imádkozzunk azokért, akiknek a szíve még kemény, tele van aggodalommal és bűnökkel! Kérjük, hogy a Szentlélek törje át szívük keménységét, és legyen az életük gyümölcstermő! Kérjünk bocsánatot minden olyan alkalomért, amikor lehetőségünk volt Isten igéjét vetni, de nem tettük, és emiatt nem teremtünk gyümölcsöt az ő dicsőségére.
Petrică Creţu
Maradandó dicsőség
Igehely: Jn 8:54–56 „Jézus így válaszolt: Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek, pedig nem ismeritek őt, én azonban ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonlóvá, hazuggá lennék, de én ismerem őt, és megtartom az ő igéjét. Ábrahám, a ti atyátok ujjongott, hogy megláthatja az én napomat: meg is látta, és örült is.”
A dicsőség értéke függ attól, hogy ki az, aki adja, milyen okból fogadja el azt valaki, és mennyi ideig tart. Az Úr Jézus az Atyától kapta a dicsőséget, aki mindenek fölött való. Az Atya az Úr Jézus tökéletes szolgálatára tekintett, amelyet Istenként és emberként vitt véghez. Az angyalok arról énekelnek, hogy a megöletett Bárány méltó, hogy az övé legyen minden dicsőség (Jel 5:2). Ez a dicsőség öröktől fogva és örök időkre adatott neki. Jézus dicsősége egyedülálló. Soha senkinek nem lesz hasonló vagy nagyobb dicsősége az egész világmindenségben. Nemcsak az Atya a mennyben, de a földön Ábrahám is örült az Úr Jézusnak és az ő dicsőségének.
Tanuljunk az Úr Jézustól, hogy ne önmagunkat dicsőítsük; az Atyától, hogy a Fiúnak adjuk a dicsőséget; Ábrahámtól, hogy örüljünk annak, aki Isten dicsőségének visszatükröződése.
Adjunk hálát az Atyának a Fiú dicsőségéért! Kérjünk kegyelmet, hogy dicsőséges testben egy örökkévalóságon át örvendezhessünk az Atya és a Fiú dicsőségének! Könyörögjünk azok megtéréséért, akik megvetik az Úr dicsőségét, amely Jézus Krisztus személyében és szolgálatában vált láthatóvá.
Petrică Crețu
