2017. április 4., kedd

DÉLELŐTT | 
Mindent a maga idejében

– Mk 14:48-52

Jézus Krisztust megalázó módon árulták és fogták el. Éjszaka, imádkozás közben, „mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal” mentek a testet öltött Istenfiú ellen. A gonosz módszere a hátból támadás, a rejtőzködés és a félrevezetés. A templomban nem fogták el nyilvánosan, hanem az éjszaka leple alatt állították elő.
Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen helyzetben a gonosz diktál. Hogy győzött a tisztaság, a jóság, a becsület és az igazság fölött. Pedig nem. Az Atya ott van a háttérben, és csak az történik, amit dicsőséges terve szerint megenged. A dolgok nem azért történnek úgy, ahogy történnek, mert a gonosz sötét erői uralkodnak az éjszakában, hanem azért mert az Írásoknak be kellett teljesedni. (49.v.) Isten uralkodik, ő előre határoz, kezében tartja a dolgokat a gonosz legsötétebb órájában is. Isten mindent terve szerint visz véghez a „maga idejében”.
Látod, hogy életedben is Isten mindent a maga idejében cselekszik?
Hiszed, hogy Isten jelen pillanatban is azon dolgozik, hogy tervét megvalósítsa veled kapcsolatban?

dr. Kovács József

DÉLUTÁN | 

A múlt tanulságai

– Neh 9:9-21

Miután lejárt az Isten által kiszabott büntetés ideje, akik csak tehették, visszatértek hazájukba és hozzáfogtak a templom, Jeruzsálem falainak, valamint városaiknak az újjáépítéséhez. Miután beköltöztek városaikba, összegyűltek a Vízi-kapu előtt és arra kérték az írástudó Ezsdrást, hogy hozza elő Mózes törvénykönyvét és olvasson fel belőle a nép előtt. Miközben hallgatták Isten törvényeit, beismerték törvényszegésüket, és sírtak elrontott életük miatt. Ezsdrás és a léviták bátorították a népet, hogy ne sírjanak tovább, hanem áldják az egyedüli Istent, aki a mindenség teremtője és fenntartója. Miközben felelevenítették őseik történelmét, végig ott húzódik a felismerés, hogy Isten az ő bűneik miatt büntette meg őket, és azért, mert nem hallgattak parancsolataira. De felismerték azt is, hogy Isten bűnbocsátó, kegyelmes és irgalmas, hosszú a türelme és szeretete nagy.
Ez az ige ma is arra ösztönöz, hogy tanuljunk a múlt hibáiból. Ha megbánjuk vétkeinket és megvalljuk azokat, Isten ma is megbocsát és megigazít. Ha neked is volt már ilyen napod, amikor felismerted múltbeli hibáidat és tanultál belőle, ünnepeld meg és adj hálát érte!

Nagy István, Sarmaság

 Napi áhítat

Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”

A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.