2017. február 21., kedd

DÉLELŐTT | 
Az önzetlen alázat szükségessége

– Mk 9:33-37

Heves vita folyik a tanítványok között arról, hogy ki a nagyobb. Jézus megkérdezi őket, hogy miről vitatkoztak. Néma csend következik. Lelkükben érzik, hogy nem Isten szerinti magatartás volt, ahogy viselkedtek.
Régi természetünkben folyton ott uralkodik a nagyravágyás. Nehezen értjük meg, hogy nem attól leszünk nagyok, ahogy mi magunk, vagy mások vélekednek rólunk. Egyedül az számít, hogy ki vagyok én Isten szemében. Az ő gyermeke vagyok, és arra vágyom, hogy ő felemeljen és magához öleljen. Amíg önmagamat a hajamnál fogva próbálom felemelni, egy arasznyit se kerülök közelebb Istenhez. Ő arra vár, hogy megalázzam magam, hogy ő felemelhessen. A kisgyermek ott volt Jézus karjaiban, és engedte, hogy szeretve legyen. Erre hív minket is a mi Atyánk, hogy megalázva magunkat, szeressünk és szolgáljunk úgy, mint akik nem a világ dicsőségét keressük, hanem az Atya átölelő szeretetét.
Hogyan mutatkozik meg életedben a nagyravágyás?
Hogyan fejezhetnéd ki szeretetedet a környezetedben élő gyermekek iránt?

Nagy Ferencz

DÉLUTÁN | 

Keserű beteljesedés

– 4Móz11:18-23,30-35

Nemcsak a jónak vannak következményei, hanem a rossznak is. Bűnös viselkedésünkkel és életmódunkkal magunkra rosszat hozhatunk. Izráel népe elrettentő példa, hogy ne kövessünk el ilyen dolgokat. Mit tettek? Siránkoztak, panaszkodtak. Csak a hiányt látták (nincs hús), és ami volt (manna), nem értékelték. „A gyülevész nép telhetetlen volt kívánságában”(11:4), és visszaemlékezett Egyiptom ételeire, azoknak ízére és olcsó voltára. Aki nincs újjászületve, és úgy próbál hívő életet élni, az ilyeneket mond és így él, mert nem élhet másképp: idáig hozza őt a testiesség. Előbb-utóbb kiderül a szív állapota. Visszagondol a régire és kívánatosnak tartja, lejáratja a vezetőket, lázadást, szakadást szít a testvérek között.
Isten szent szeretettel válaszol hatalma szerint: megadja kívánságukat, de az ellenük fordul, rosszul lesznek és meghalnak. Kiderül újra, hogy Isten jó és jó dolgokat ad, de ők bűnösök, mohók és telhetetlenek. Nem teljesedik be a szív anyagi, földi dolgoktól. Ezért keressem ma is az értékes dolgokat, bátorítsam felebarátaimat a megelégedésre és hálára!

Szűcs Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Hála legyen az Úrnak azért, mert Ő türelmes Isten! Soha nem kapkod, mindig megfontolt és bölcs minden lépésében. Nemcsak az Úr Jézus visszajövetele, hanem Isten türelme is üdvösség számunkra, ezt megerősíti Péter (9.v.) és Pál apostol is (15.v.). Egyfelől „siettetnünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hullámhosszára hangolódva türelemmel várjuk az új eget és új földet. Amíg Ő türelmesen vár értünk, addig van idő a megtérésre, az imádkozásra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a megszentelődésre, hogy Ő tisztának és feddhetetlennek találjon minket békességben.