2017. június 28., szerda

DÉLELŐTT | 
… az igazságra szomjazók

– Mt 5:6

A tisztaságot csak megismerni, vagy birtokolni is szeretnéd? Néha igen magas az ára. Van, aki bevállalja (Lk 19 r.) és van, aki túl drágának tartja (Mt 19 r.) A szentségbe történő belépésnek megvan az ára: szakítani a világgal, szembe menni saját vágyainkkal. A bennmaradásnak is megvan az ára: a szentségben – az ár ellenére is – megmaradni, sőt a további tisztulásra nyitottnak lenni. Krisztus igaz követői inkább az életüket áldozzák, mintsem mennyei jegyességüket felbontsák. Ehhez a küzdelemhez/győzelemhez a Lélek belső késztetést és mennyei erőt biztosít számunkra.
Teher-e számodra az engedetlenség igája? Hívd segítségül az Urat, és leveszi rólad. Jézus azért jött, hogy akik az igazságra szomjúhoznak, arra eljuthassanak. Légy éber és ne hagyd, hogy a sátán szomjúságod kioltsa. Kedves dolgokkal fog megkínálni, csakhogy az engedetlenség börtönében tudjon tartani. Szomjúságodnak megvan az ellenszere: a Bárány Jézus vére és a Lélek ereje. A folytatást neked kell eldöntened: jobban szereted-e Jézust, mint…?

Bocskor Viktor

DÉLUTÁN | 

A közömbös gyülekezetnek meg kell térnie

– Jel 3:14-22

A gyülekezeti élet olyan megszokássá válhat, amikor már nincs szükség a Lélek munkájára, Krisztus jelenlétére, mert már minden megy magától. Szépen meg tudjuk szervezni a programokat. Miért kellene hit, hisz nem várunk már csodákat! Megnyomjuk a gombot vasárnap reggel 9-kor, és tudjuk, mire számítsunk. Tele van a naptár sokféle eseménnyel, amihez megtaláljuk a pénzt és a számunkra megfelelő embert. Miért lenne szükség természetfelettire, ha a saját erőnkből is képesek vagyunk rá?
Bejönne a Mester is, de nem azt várja, hogy a szolgálatainkkal elkápráztassuk, hanem hogy üljünk le vele vacsorázni. Csendben tudunk-e lenni, hogy meghalljuk a hangját? Vagy mindenáron követnünk kell a szertartást? Tudunk-e a vele való kapcsolatra több időt szánni, mint az érte végzett szolgálatra? Merünk-e inkább úgy gondolkozni, hogy az istentiszteletet a világban vele, és nem az imaházban nélküle gyakoroljuk? Az Úr Jézus hív a megtérésre! Az Atya és a Lélek a Fiút akarja megdicsőíteni, nem téged! Milyen menyasszony az, amelyik önmaga szépségétől van eltelve, és nem szerelmében, a vőlegényében gyönyörködik?

Nagy Kasza Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:22–23; 2Thessz 1:6–12 Kulcsige: 2Thessz 1:11 „Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit cselekedeteivel hatalmasan.”

Ha egy edényt meg­töl­tünk, azt cél­lal tesszük. Is­mer­jük a bib­li­ai képet: van­nak tisz­tes­ség­re való edé­nyek, és van­nak mást célt szol­gá­ló edé­nyek. Ben­nün­ket az Isten tisz­tes­ség­re ren­delt, de tö­ré­keny cse­rép­edé­nyek va­gyunk. Ám azt ol­vas­suk, hogy ez kin­cset rejt ma­gá­ban: „Ez a kin­csünk pedig cse­rép­edé­nyek­ben van” (2Kor 4:7). Tehát mind­nyá­jun­kat jó és nemes célra te­rem­tett a nagy Al­ko­tó! Vi­szont a te­remt­mény en­ge­det­len­ség miatt el­tor­zult és lá­za­dó­vá, vak­me­rő­vé vált. Új­já­te­rem­tő mun­ká­ja által Ő képes újra hasz­nos edénnyé ala­kí­ta­ni min­ket!