2017. május 30., kedd

DÉLELŐTT | 
Családi feladat

– 5Móz 6:1-25

A mindennapi tevékenységünk alig változik egyik napról a másikra. Rendszerint ugyanakkor ébredünk, és tesszük a megszokottakat: tisztálkodás, étkezés, csomagolás, indulás, utazás… Hasonló tevékenységek minden nap. Általában ugyanakkor érkezünk vissza otthonainkba, az esti tevékenységeink is megszokottak. De a rutinfeladatok mellett a keresztyén családoknak van Istentől meghatározott elhanyagolhatatlan feladata is, ami a mennyei Atyánk iránti szeretetünk megnyilvánulása.
A 6. versben Isten azt kéri tőlünk, hogy maradjanak szívünkben parancsolatának igéi. Életünk minden helyszínén keresztyén családi feladatunk: „Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon.”
Ismerjük el, hogy gyakran elhanyagoljuk ezt az Istentől kapott feladatot! Hány helyszínen töltöd ma idődet? Mindenütt Istenre fog mutatni életed és beszéded? Indulj ezzel a céllal, kérve Isten segítségét!

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Szentlélekkel teljes emberek: Káleb

– 4Móz 14:20-24

A Szentlélekkel teljes emberek sorából ma Káleb személye áll előttünk. Káleb neve tizenegyszer fordul elő a Mózes 4. és 5. könyvében, illetve a Józsué könyvében. Először akkor találkozunk vele, amikor kiküldik az embereket Kánaán kikémlelésére. A tizenkét kém egyikeként, Józsuéval együtt arról biztosítja Izráel népét, hogy az Úr nekik adja a földet, melyet megígért. Mindenféle negatív előjel, és a tíz kém ellenvéleménye ellenére, Káleb felvállalta, hogy a többséggel szembemegy. Képviselte azt, amit neki képviselnie kellett, és sziklaszilárdan állt Isten ígéretein.
Mai igénk elárulja Káleb hitének és bizonyosságának a titkát: más lélek volt benne, mint a többi tíz kémben. Mivel Isten Lelke töltötte be, és késztette engedelmességre, hogy teljesen alárendelje magát Isten vezetésének, megkapta Hebron földjét, ahol már járt a kémkedés során (lásd: Józs 14:6-14; 15:13-19).
Legyünk mi is Lélekkel teljes, engedelmes szolgái az Úrnak, akik nem hátrálunk meg. Azt mondja Isten igéje a Zsidókhoz írt levélben: mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:22–23; Ef 4:1–3 Kulcsige: Ef 4:2a „…teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel…”

A Szent­lé­lek által új­já­szült, Krisz­tus­ban hívő ember élete nem ér­tel­met­len és nem cél­ta­lan. Tud­juk, ki hí­vott el, és mire. Isten hí­vott ki min­ket a bűn­ből, a vi­lág­ból, hogy szent éle­tet él­jünk, amely Krisz­tus jel­le­mé­hez egyre ha­son­lóbb. Ezzel az élet­vál­to­zás­sal te­szünk jó bi­zony­sá­got Meg­vál­tó Is­te­nünk­ről. El­hí­vá­sunk túl­mu­tat e vi­lá­gon. E földi élet után örök­re Jé­zus­sal le­szünk a di­cső­ség­ben.