2017. március 6., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az írások ismerete megóv a tévelygéstől

– Mk 12:18-27

Ebben a földi életben a legfontosabb, hogy az Úr Jézushoz jöjjünk, és az ő jelenlétében hozzuk meg életünk nagy döntéseit. Igazán az bölcs, aki így hozza meg a jelen és a túlvilági életére vonatkozó elhatározásait. A szadduceusok is felkeresték az Úr Jézust, és kérdéseket tettek fel neki a túlvilági élettel kapcsolatosan, de rossz indítékkal kutakodtak. Ők nem tanulni akartak, hanem azt szerették volna elérni, hogy az Úr az ő véleményüket erősítse meg a farizeusokkal folytatott hitvitában. A szadduceusok nem hittek a feltámadásban. Ők a Mózes törvényére hivatkozva próbálták véleményüket hitelesíteni, viszont a törvény e földi életre szóló rendelkezéseket tartalmazza, és semmi utalás nincs benne a feltámadás utáni életre. Az Úr Jézus leleplezi a szadduceusokat, mint „tévelygőket”, akik az Írásokat helytelenül értelmezik, rossz indítékból. A Bibliában utalás van arra, hogy nagyon sokan megszégyenülnek majd az ítélet napján, mert hitelveik nem voltak az Igére alapozva, vagy pedig azért, mert nem azok szerint éltek.
Az Úr Jézus az utolsó napon – hitvallásod és életviteled alapján – téged el fog ítélni, vagy meg fog jutalmazni?

Bálint Pál

DÉLUTÁN | 

Kain és Ábel

– 1Móz 4:1-15

Az adományozásban Istent nem tudjuk megelőzni. Ő az, aki először adott, mi csak visszaadni tudunk. A szíve mélyén minden ember érzi, hogy Istennek hálával tartozik. Így gondolta ezt Kain és Ábel is. Isten előtt kétféle áldozat van. Az egyiknek örül, szívesen fogadja, a másikat nem tudja elfogadni, rá sem tud nézni. Ezzel Isten nem az áldozatot, hanem az áldozót, az embert minősíti. Kain és Ábel nem áldoznak közösen. Az áldozás személyes ügy. Nem kell senkivel közös nevezőre jutni az áldoznivalóval kapcsolatban, de nem is okolhatunk másokat, ha áldozatunk Isten előtt elfogadhatatlannak minősül. Az áldozás után Kain szívében harag született, megérezte, hogy Isten nem fogadta el áldozatát. Isten iránti haragját Ábelen töltötte ki. Ma is ez az oka, amikor a világ fiai gyűlölik Isten gyermekeit, mert tudják, hogy az ő áldozatukat Isten nem fogadhatja el. A két áldozat közötti különbséget a Zsid 11:4-ben találjuk: „Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot, mint Kain.” Legyen a mi áldozatunk is ilyen!

Király Antal

 Napi áhítat

Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”

A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.