2017. március 8., szerda

DÉLELŐTT | 
Nem a tisztség a baj, hanem a lelkület

– Mk 12:35-40

Az életben jó dolog írástudónak lenni. Az írástudatlan ember nagy lépéshátrányban van sok területen. Manapság nagyon ráhajtanak az emberek, hogy minél több ismeretet szerezzenek, mert így jobban megfizetett állásokat foglalhatnak el. A Biblia arra bátorít, hogy „hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt” (2Pét1:5, Károli fordítás). Az ismeret, a tudomány formálhatja az ember jellemét jó vagy rossz irányba. Az 1Kor 8:1-ben azt olvassuk, hogy „az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít”. Az Úr Jézus idejében az írástudók nem voltak kiegyensúlyozott, nemeslelkű emberek, jellemezte őket a kapzsiság, a dicsőség utáni vágy, a felsőbbrendűségi tudat, a képmutatás. Jézus nem az írástudástól óvta hallgatóit, hanem az írástudóktól. Ha az írástudás alázattal, embertisztelettel és szeretetből fakadó szolgálatkészséggel párosul egy ember életében, akkor az hasznos lesz a társadalomban, és az Isten országának építésében is. Az ilyen emberek után sóvárog a világ.
Te milyen lelkületű vagy? Milyen lenne a világ, ha mindenki olyan lelkületű lenne, mint te?

Bálint Pál

DÉLUTÁN | 

A megbocsátás a bűnbocsánat feltétele

– Mt 6:14-15

John Wesley-nek, a híres evangélistának ezt mondta valaki: „én sohasem bocsátok meg”, mire ő így felelt: „akkor remélem uram, hogy soha nem is vétkezett!” Az emberi természet bűnös, így születtünk. A bűnre való hajlam mindenkiben ott van, még a legszentebb emberekben is. Óemberünk szívesen alkalmazná a bűnrendezés „szemet szemért, fogat fogért” ószövetségi formáját. Az Úr Jézus más utat mutat. Az Istent lélekben és igazságban imádóknak lelki törvényt ad. Minden ember bűnös, ezért rá van utalva Isten bocsánatára, de annak elnyerése a megbocsátás készségéhez van kötve. Bocsánatot csak az nyerhet, aki kész megbocsátani embertársainak. Nagyon sok keresztyén ember a gonosz szolgához hasonlít, az adós szolgáról szóló példázatból, akinek a király elengedte visszafizethetetlen adósságát, de ő képtelen volt elengedni a keveset az ő szolgatársának. Istennél mindig kész a bocsánat. Ha megbocsátotta bűneidet, elengedte nagy tartozásodat, légy kész te is elengedni a keveset embertársaidnak!

Király Antal

 Napi áhítat

Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”

A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.