2018. augusztus 15., szerda

DÉLELŐTT | 
Az ellenszegülés bálványimádás

Igehely: 1Sám 15:10-31; Kulcsige: 1Sám 15:22 „Akkor ezt mondta Sámuel: Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!”

Az bálványimádás egy újabb formája az Isten iránti ellenszegülésben nyilvánul meg. Az ellenszegülést kiváltó ok Saul életében a dicsőségvágy volt. Látván Amálék barmainak a kövérségét, eszébe jutott, hogyan növelhetné saját dicsőségét és tekintélyét a nép előtt. A király szándéka világosan látható a 12. versben, amely elmondja, hogy Saul emlékoszlopot állított magának Kármelben.

Próbálta igazolni engedetlenségét, és azt állította, hogy azért kímélte meg az állatokat, mert az Úrnak akarta áldozni, és csak a nép makacssága miatt hozta el őket. Sámuel próféta azonban megfogalmaz egy olyan alapelvet, amely mindig időszerű marad: „Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél” (1Sám 15:22b)! Saul az engedetlenség bűne mellett ellenszegült Istennek és elvetette az Ő beszédét. Éppen ezért az Úr elvetette őt, mint királyt (26. v.).

A legnagyobb vakmerőség a hatalmas Isten iránti ellenszegülés. Te hogyan viszonyulsz Istenhez és az Ő igéjéhez? Hogyan szoktad megmagyarázni vagy kimagyarázni ellenszegüléseidet?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Az Emberfia meglátogatja gyülekezeteit

Igehely: Jel 1:12-20

Amikor az Emberfia meglátogat, azt mindig céllal teszi. Amikor először meglátogatta a földet, azért tette, hogy megváltsa a világot. Ennek következtében gyülekezetek alakultak. Az Emberfia meglátogatja gyülekezeteit. A gyertyatartók között János az Emberfiához hasonlót látott. Ez a személy olyan volt, mint egy pap, hosszú palástba öltözve, melle aranyövvel volt körülövezve, feje és haja hófehér volt. Az a jellemzés, mely szerint szeme olyan, mint a tűz lángja, minden bűnt leleplező ítéletére utal (Jel 2:18). A lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez, hangja hasonlított a nagy vizek zúgásához. Tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes fényével fénylik, és jobb kezében hét csillagot tartott. A 20. vers szerint ez a kép a hét gyülekezet angyalát ábrázolja. Jézus jobb kezében tartja őket, ami azt jelenti, hogy az Ő tulajdonai. Jézus Krisztus az övéit látogatta meg, akiket drága vérén vásárolt meg. Látogatása nagy kiváltságot jelent, de nagy felelősséget is.

Örvendjünk ennek a nagy kiváltságnak, és éljük életünket felelősségünk teljes tudatában!

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”

Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.