2018. augusztus 2., csütörtök

DÉLELŐTT | 
„Én vagyok a jó pásztor”

Igehely: Jn 10:1-18; Kulcsige: Jn 10:11 „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.”

„Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem.” (14) Jézus egyenként, név szerint ismeri a Rá bízottakat. Nemcsak hogy ismeri, de életét is adja értük, mint jó pásztor a juhaiért. (15) Kik azok a személyek, akiket Isten ránk bízott? Fel tudunk sorolni legalább két-három személyt, akikről elmondhatjuk, hogy Isten ránk bízta őket, hogy foglalkozzunk velük, ismerjük meg, és vezessük őket Krisztushoz, majd pedig tovább a megszentelődés útján? Isten gyümölcstermő életre hív bennünket. Legyünk azok a személyek, akik a Jó Pásztorhoz vezetünk embereket a mai napon. Ha pedig még nem kezdtük el ezt a fajta munkát, kérjük ma Istentől, hogy mutasson meg olyan személyeket, akikkel megismerkedhetünk, és akikkel foglalkozhatunk, bemutatva nekik Őt, aki azt mondja magáról: „Én vagyok a jó pásztor.” (11. v.) Az ilyen hozzáállású embereknek Isten mindig készségesen segít.

Szűcs Dániel

DÉLUTÁN | 

„Meghallja kiáltásomat”

Igehely: Zsolt 40:1-6

„Várva vártam az Urat” – milyen meghitt kapcsolatból áradó kijelentés. Ebben az Igében ott találjuk az Istenbe vetett bizalom kulcsát. És mi is ez a kulcs? Az, amit Dávid király is kívánt: az Istennel való személyes kapcsolat. Dávid ott volt a pusztulás vermében, és prioritásként nem a szabadulást várta (biztosan azt is), hanem az Urat. Nem csak a szabadulását várta, hanem első sorban a Szabadítóját, a Mindenható, Szerető Istent, aki képes őt megszabadítani. Ez a kulcs az Istenben való bizalmunk megerősítéséhez. Az emberek többsége általában nem az Úrral való közösség után kiált. Nekik nem kell az Isten, nekik csak az Ő szabadítása kell. Ne legyen ez így velünk, akik Isten gyermekeinek valljuk magunkat. Keressük először Istent, a Szabadítót, aki sohasem hagy bennünket a pusztulás vermében, ha Őt hívjuk. Dávid múlt időben beszél a küzdelmeiről, de ugyanakkor rámutat a győzelemre is. Legyen ez bátorítás számunkra is. Lehet győzni Isten Lelke által, nem a magunk erejéből. Építsünk ez igazságra, mert Isten meghallja kiáltásunkat, ezért forduljunk bizalommal Hozzá.

Szűcs Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és ked­ves dolog, mikor egy fi­a­tal azzal tűnik ki, hogy Is­ten­hez ra­gasz­ko­dik. Nem a ki vagy fel­tű­nés vé­gett, hanem meg­győ­ző­dés­ből, el­kö­te­le­zett­ség­ből. A meg­győ­ző­dés nem di­va­tos, nyi­tott­ság ürü­gyén fe­lü­le­tes­ség­re nevel a világ, le­gye­nek a fi­a­ta­lok olya­nok, akik min­den­fé­le ta­ní­tás sze­lé­ben ide-oda há­nyód­nak és sod­ród­nak az em­be­rek csa­lá­sá­tól, tév­út­ra csá­bí­tó ra­vasz­sá­gá­tól (Ef 4:14). Nem is be­szél­ve az el­kö­te­le­zett­ség­ről, nem­hogy Is­ten­hez, de sem­mi­hez sem. Azzal ámít­va, hogy a gyö­kér­te­len­ség a sza­bad­ság, ör­dög­sze­kér­ként sü­ví­te­nek az éle­ten végig.