2018. augusztus 31., péntek

DÉLELŐTT | 
Isten nyugalma

Igehely: Zsid 4:1-16; Kulcsige: Zsid 4:9 „A szombati nyugalom tehát még ezután vár Isten népére.”

Miközben a legszebb istentiszteleten vagyunk, a legjobb imaközösséget tartjuk, gondoljunk arra, hogy az igazi ünnep még hátra van. Egyszer bemegyünk Isten nyugalmába, ahol semmi nem hasonlítható ahhoz, amit most ismerünk vagy cselekszünk. A mai igét olvasva úgy érzem, hogy jogos, ha minden alkalom után marad az emberben egy kis hiányérzet. Ezt a hiányérzetet pedig szeretném érezni! Nem, nem a kritika miatt! Nem azért, mert nem úgy mentek a dolgok, ahogy kellett volna, vagy bármi más jogos vagy jogtalan észrevétel miatt. Hanem azért, mert tudjuk, hogy, amit itt a földön kapunk az csupán kóstoló. A jövendő ígérete. Jó minden vasárnap este hálával lefeküdni azért, amit kaptunk és közben arra gondolni, hogy milyen jó is lesz majd egyszer bemenni Isten nyugalmába! Ha a kóstoló ilyen, milyen lesz a terített asztal? Ezért imádkozok magamra nézve töredelmes szívért. A hívő élet legnagyobb ellensége a saját szívünk keménysége. Ha kemény a szívem, akarok kapaszkodni az Ige szavába: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken”. Úr Jézus, indulj meg erőtlenségemen!

Pethő Albert

DÉLUTÁN | 

Eltemetve és feltámadva Krisztussal

Igehely: Róm 6:3-14

Egy különös kijelentést olvasunk ma az Igéből. Bemerítési felkészítéskor mindig elmondom, hogy a bemerítés nem illem kérdése, bár gyakran hallják ezt a gyülekezet részéről („így illik nékünk”). Illik az idősebbeket előreengedni, illik átadni a helyet a buszon, de bemerítkezni élet és halál kérdése. Pál szerint „a keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba”. A hitvalló bemerítéskor megtörik a bűn hatalma. Jelen van, de nem kell, hogy uralkodjon. Ahogy a katona találkozhat leszerelés után a volt parancsnokával, de a volt parancsnok már nem utasíthatja őt. A parancsnok „uralma” megtört. Miért? Mert a katona leszerelt. A bűn beleszólhat az életünkbe, de nem vagyunk kötelesek engedni neki: „Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek.” Miért nem kell a bűnnek uralkodni? Mert meghaltam Krisztussal együtt. Ez egy olyan igazság, amit csak hit által lehet megragadni és megérteni. Bár segítene ebben minket ma Isten Szentlelke!

Pethő Albert

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Filippiben végzett missziómunka miatt Pál és Szilász igazságtalanul szenvedett, és börtönbe kerültek. Közben a börtönőr megtért, és háznépével, akik hittek, be is merítkeztek még azon az éjszakán. A város elöljárói másnap megüzenték a börtönőrnek a törvényszolgákon keresztül, hogy bocsássa szabadon az apostolokat. De mivel nyilvánosan megverték, és börtönbe zárták őket ítélet nélkül, pedig római polgárok voltak, ezt Pál és Szilász nem hagyta annyiban. Azt kérték, hogy jöjjenek el az elöljárók, és maguk vezessék ki őket, ne titokban bocsássák el, mint valami gonosztevőket.