2018. január 19., péntek

DÉLELŐTT | 
Van tetteinknek igei alapja?

Igehely: Lk 6:1-5; Kulcsige: Lk 6:3 „Jézus így válaszolt nekik: Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor megéhezett ő is meg azok is, akik vele voltak?”

Napjainkban is tapasztalható nézetkülönbség arról, hogy hogyan kell viszonyulnunk az ószövetségi törvényhez. Mai igénkben arról olvastunk, hogy tovább folyt a vita Jézus és ellenfelei között Jézusnak a törvényhez való viszonyáról: ezúttal a szombat megtartása felől.

Botránkozást nem az okozott, hogy a tanítványok gabonaföldön áthaladva ettek a termésből: Izráelben ez, mint a törzsi birtokrendszer érvényét erősítő szabály fennállt: mindenki ehetett bármely föld terméséből, ha áthaladt rajta, csak magával nem vihetett belőle. A szombatot azzal szegték meg az általános felfogás szerint a tanítványok, hogy a letépés és a kimorzsolás szombaton meg nem engedett munkát jelentett. A Mester beszédes történeti példával válaszolt: szavaiban az is benne van, hogy tanítványai Dávidhoz hasonlóan sajátos isteni küldetésben járnak, Jézus küldetésében, akinek éppen ezért mindent alája vetett az Atya, a törvényt is, benne a szombattörvényt is.

Hogyan viszonyulsz Isten törvényeihez? Gépiesen akarod betölteni Isten igéjét, vagy megértve a Biblia üzenetét akarsz a Szentírás szerint élni?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Boldogság a megpróbáltatásokban

Igehely: Zsolt 84:5-10

Sokszor olvasunk a Bibliában arról, hogy kik a boldogok. Mai igénk háromféle emberről mondja ezt. Aki szereti az Úr házát, annyira, hogy szinte ott lakik, s nem fogy el ajkáról a dicsérő ének. Az is boldog, aki nem a maga erejében bízik, hanem az Úréban, s az is, akinek az esze folyton az Úr utain jár. De mit keres ugyanebben a zsoltárban a Siralom völgye? Az is a boldogsághoz tartozik? Nem. A siralom völgye, a sivatag, az élet nehezebb szakaszai nem teszik boldoggá az embert – képmutató, aki ezt állítja. A Zsoltáros szerint azonban a boldog ember a próbák során is boldog marad, sőt, mások számára áldás forrásává válik, amikor nehéz útszakaszon kell haladnia. Mindannyiunk életében vannak nehezebb utak is. A boldog ember nem csak kibírja valahogy a nehéz útszakaszokat, hanem mások számára is járhatóvá teszi azt: források völgyévé, ami előtte siralom völgye volt. Testvérem, ha téged figyel valaki életed nehezebb óráiban – megbátorodik, vagy még jobban kétségbe esik? „Adj új erőt, Urunk...”

Herjeczki Géza

 Napi áhítat

Igehely: Zsid 12:1–3 Kulcsige: Zsid 12:1 „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.”

A mai felhívás nagyon nehéz. Nem szívesen vállaljuk a küzdést, de nem is vagyunk rá képesek önmagunktól. Bűnös természetünk nem szereti a terhet, de szereti a bűnt. Melyek ezek a bűnök az életünkben? A gonosz mindig ott támad, ahol gyengék vagyunk.

Az Úr Jézus megbocsátotta a bűneinket (ha már hívőkké lettünk), de a harc megmarad életünk végéig. A levél írója felszólít arra, hogy az előttünk levő pályán fussunk, ne cammogjunk vagy sétáljunk. És ráadásul legyünk állhatatosak!