2018. július 19., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A böjt felkészít a szolgálatra

Igehely: Eszt 4:1-17; Kulcsige: Eszt 4:16 „Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóleányaimmal, azután bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha el kell vesznem, hát vesszek el!”

Abban az időben nem létezett a földön nagyobb hatalom, amely fellebezhetett volna a Perzsák és Médek törvénye ellen. Egyedül csak az isteni közbeavatkozásban reménykedhettek. A zsidók halálosan megijedtek. Zsákruhába öltözve böjtöltek és könyörögtek az Istenhez. Ezt tette Eszter is, mielőtt a Király elé járult volna. Ennek a világnak is van egy “Hámánja”, aki belesodort minket a halálba. Egyedül Jézus Krisztus az, aki megszabadíthat minket a gonosz és a bűn hatalmából. Szolgálatunk célja az, hogy megmeneküljünk, és másokat is megmentsünk a kárhozattól. E világ fejedelme olyan könnyedén elengedné láncon tartott foglyait? Nem hinném, hogy megijedne egy-két közös énektől. Még az sem rettenti meg, ha egy híres prédikátor evangelizál. De retteg a Sátán az Isten hatalmától! Egyedül Jézus hatalma által lehetünk győztesek ebben a csatában, ha megerősödünk böjtben és imában. Hiszem azt, hogyha a szolgálatokra többet készülnénk lelkileg, sokkal több győzelmet tapasztalhatnánk. Ha böjttel és imával készülnének a lelkipásztorok, imaóra vezetők, énekkari tagok, lehet, már az első éneknél megtörnének a bűnös szívek. Te hogyan fogsz készülni a következő szolgálatodra?

Nagy Ferenc

DÉLUTÁN | 

Amije van, azzal szolgál

Igehely: Jn 6: 5-11

A nap végére az emberek elfáradtak és megéheztek. Jézus odafordul Fülöphöz és azt kérdezi tőle: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” Ma is sok megoldatlan kérdés van a világban. Megkérdezhetnénk, miért van olyan sok szenvedés a világon? Miért van olyan sok éhező ember? Miért van olyan sok elhagyatott árva és özvegy? Jézus lehet, azt felelné erre: Én is pont ezt akartam kérdezni tőled! Nem hiába tevődnek fel az élet nagy kérdései. Jézus okkal engedi meg, hogy a szükségeket meglássuk és fájjanak nekünk. Fülöp elkezd számolni: „Kétszáz dénár áru kenyér sem elég nekik…” Kezdjünk el mi is számolni: Hány nélkülöző család van a gyülekezetben? Mennyibe kerülne, hogy ellásuk gyógyszerekkel a betegeket? Ha a szükségeket összeszámoljuk, a végösszeg meghalad minket. De Jézus utána azt kérdezi: Mi az, amivel te rendelkezel? A tanítványok félve mondták: „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” Amid van, pont elég ahhoz, hogy Jézus megáldja és megsokasítsa. Bárcsak megértenénk, hogy a mi teremtő Istenünk számára semmi sem lehetetlen. Ma kérjünk Istentől még több hitet, hogy mások szükségletei kielégíttessenek!

Nagy Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Róm 14:15–18, Gal 5:22–23 „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

Isten ajándéka az, hogy az ember eszik, iszik, jól él munkája után és örvendezik. Pál szerint vigyázni kell azokkal, akik tiltják Isten jó ajándékainak hálaadással való élvezetét, az örvendezést (1Tim 4:3-4). Azt is mondja, hogy az öröm egyenesen a Lélek gyümölcse (Gal 5:22), s mindenkor örülnünk kell (Fil 4:4). Azonban, arra is figyelmeztet, hogy noha szabad evés és ivás által örülni, ez ne legyen mások megbotránkoztatására, inkább legyünk készek ebben lemondásra (Róm 14:1-15). De akkor hogyan örülhetünk, ha korlátoznunk kell magunkat mások lelkiismeretére nézve?