2018. március 6., kedd

DÉLELŐTT | 
Vele vagy ellene

Igehely: Lk 11:14-28; Kulcsige: Lk 11:23 „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.”

Aki Jézussal és az Ő munkájával találkozik, az nem lehet semleges. Éppen emiatt, a Jézust hallgatók és Őt szemlélők hozzáállása nagyon megoszlott. Ellentétes vélemények, ellentétes érzések és megnyilvánulások jöttek felszínre. Az Ő személye válaszút elé állította a közömbösöket, és azokat is, akiket csak a kíváncsiság hajtott. Egyesek örültek és dicsőítették Istent, másokat pedig elöntött az irigység, amelyből rosszmájú kritika, később pedig gyűlölet fakadt. Jézus sikere felszínre hozta az akkori vezetők sikertelenségét, népszerűsége a népszerűtlenségüket, hatalma pedig a gyengeségüket. Ezekről – farizeusi konokságukban – elvakultan igyekeztek elterelni a figyelmet, és vádaskodással leplezték fogyatékosságukat. Sértett hiúságuk miatt a bűnösök barátjában ellenséget láttak.

Ilyen a farizeusi büszkeség. De mi a helyzet a te büszkeségeddel? Hogyan viszonyulsz Isten munkájához? Hogyan reagálsz a szokatlan megnyilvánulásokra? Értelmezési keretünkről legtöbbször azt gondoljuk, hogy az a színtiszta valóság, pedig csak bukott értelmünk terméke. A bírálgatás, keserű kritika és féltékenység mind Krisztus ellen dolgozik, de te zárkózz fel az Ő követésébe azzal, hogy most megtagadod ezeket.

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Ítélet egy találomra kilőtt nyíl által

Igehely: 1Kir 22:29-37

Akháb halála szomorú példája a kikerülhetetlen ítéletnek. Akár véletlennek is mondhatnánk a találomra kilőtt nyíl által okozott halálos sebet, ha nem hangzott volna el már korábban a fenyegető ítélet Illés próféta ajkáról (1Kir 21,19). Isten előre tudott erről a „balesetről”, és sokszor figyelmeztette a királyt, aki többszörös bűnös volt, mert elfordította a népet az igaz Isten imádatától, és bizonyíthatóan felelős volt Nábót haláláért is. Ennek ellenére sem tért meg, hanem tovább harcolt Isten ellen egy önfejű, végzetes hadjáratban.

Történt egyszer, hogy egy Istentagadó ember kihívást intézett Isten felé. Kiment az erdőbe a barátaival, és vakmerően kiáltotta: „Isten, ha létezel, gyere, és küzdj meg velem! Ölj meg, ha tudsz!” Nem történt semmi. Önelégülten lépdelt kifelé az erdőből, csakhogy – úgy észrevétlenül – egy mérges pók megcsípte a nyakát, és mire kiért volna az erdőből, meghalt. Te milyen irányba haladsz? Istennel szembe, vagy vele egy úton? Ettől függően az életedben történő „véletlenek” lehetnek az ítélet eszközei, vagy a nevelés és lelki fejlődés alkalmai.

Sallai Jakab

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 23:1-3.11-15 Kulcsige: 2Kir 23:3

A király, aki felismeri az élő Istent, megérti parancsait, odatereli az egész népet az Úr házába, így nyer újra értelmet „én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24,15). Megünnepelték az Egyiptomból való szabadulást, megemlékeztek arról, amit értük tett a Seregek Ura. A jósiási reform két eseményt kapcsol össze, amelyeknek, így együtt van nagy hordereje az Isten népére nézve: előkerül a szent irat (sola scriptura), a helyes tanítás és megtörténik a szövetségkötés. Egyik a másik nélkül nem hoz életet.