2018. november 12., hétfő

DÉLELŐTT | 
Isten parancsai nem nehezek

Igehely: 1Jn 5:1-3; Kulcsige: 1Jn 5:3 „Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.”

Az Istennel való kapcsolatunk a hittel kezdődik. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni...”. (Zsid 11:6/a) Hit által értjük meg és fogadhatjuk el, hogy Jézus az Isten Fia és a világ Megváltója. Aki ezt el tudja hinni az Istentől született és neve be van írva az Életnek Könyvébe, Istenhez és családjához tartozik. Ebben a nagy családban az éltető és összetartó erő a szeretet, amit Isten az újjászületett ember génjeibe beletáplált. Ezért tudjuk szeretni Istent és testvéreinket, bárhol is lennének ezen a földön. Viszont ez Isten elvárása is felénk. Jézus szerint a legnagyobb parancsolat pont ezt foglalja magába. A Lélek gyümölcse, egyben Isten parancsa is. Ha Istent, mint Atyánkat és Gondviselőnket szeretjük, akkor az Ő parancsolatait megtartjuk. Az Ő parancsolatai nem nehezek. Isten soha nem kér tőlünk többet, mint amennyire képesek vagyunk. Nem nehéz szeretni azt, Aki már előbb szeretett minket, és a maga fiaivá és leányaivá fogadott. Szeretni Őt és egymást már nem terhet jelent, hanem kiváltságot és örök életet.

Hogy tudnád ma teljesíteni az Isten parancsolatait?

Szabó Mihály

DÉLUTÁN | 

Két választás – két életút

Igehely: 1Móz 13:1-18

Amikor Isten Ábrahámot kiküldi az ő lakhelyéről és rokonsága közül, Lót is vele megy. Nagyon jó látni, hogy amikor Ábrahám helyről-helyre költözik, mindig oltárt épít és segítségül hívja az Úr nevét. Visszaemlékszem gyermekkoromra, amikor Belényesbe, a körzet-központba költöztünk. Mivel nem volt szolgálati lakás, többször is költöznünk kellett. Mindenütt oltárt építettünk, segítségül hívtuk az Urat és ő megáldott minket. Hogy ne legyen viszály köztük, Ábrahám felszólítja Lótot, hogy váljanak el. Lót él is a választás lehetőségével és azt választja, ami a szemnek kedvezőbb, azt a vidéket, amely vonzóbb. Sámuel is így akarta a daliás Eliáhot választani Dávid, a pásztorfiú helyett. Lót is szétnéz, körülnéz, de fölfele nem néz. Mi már tudjuk, hogy választása nem volt a legjobb. Romlott környezetbe került, a lelke pedig gyötrődött (2Pt 2:7-8). Nem volt aztán könnyű otthagyni a Jordán termő vidékét. A felesége bele is pusztult. Ide illenek az Úr Jézus szavai is: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall” (Mt 16:26). Dicsőséges Urunk segíts, hogy mindig jól és helyesen tudjunk választani!

Szabó Mihály

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”

Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.