2018. október 15., hétfő

DÉLELŐTT | 
„Szent, igaz és jó” – nem csak Isten?!

Igehely: Róm 7:7-14; Kulcsige: Róm 7:12 „A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó.”

A törvény nem az ellenségünk, de nem is belépő jegyünk a mennyországba! A törvényt arra akarja Isten felhasználni, hogy rávilágítson az ember bűnére. Lehetetlen irgalomra vágyni, ha előtte nincs őszinte bűnismeret, és őszinte bűnbánat.

A törvény Isten akaratának kijelentése, de nincs ereje megújítani bennünket. Megmutatja a bajt, a betegséget, de gyógymódot nem ad.

Tehát a törvény igaz és jó, csak nem tudjuk betartani, ezért van szükségünk a kegyelemre. Csak a kegyelem, semmi más, nem az okoskodásunk, a szabályaink, a törvényismeretünk. Csak kegyelemből van üdvösségünk, hit által, semmi más nem ment meg bennünket!

Jézus Krisztus egy újfajta viszonyulást mutatott be a törvényhez, amelynek az a feladata, hogy úgy segítsen az emberen, hogy közbe ne tegye őt rabszolgává (Róm 7:4). „Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, hogy másé legyetek: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.”

Petyár Lóránd

DÉLUTÁN | 

Gedeon felmagasztalása

Igehely: Bír 6:10-16

Heti sorozatunkban Gedeon a következő személy, akit Isten felmagasztal. Miért épp Gedeon? Nem tudjuk, csak sejtéseink vannak. Gedeon sok szempontból alkalmatlan volt a bírói tisztségre. Ő, mint Izráel szabadítója? A családja bálványimádó (25. v.). Félve menti a menthetőt (11. v.). Keserű, telve panasszal és zúgolódással (13. v.). Nem hisz igazán Istenben és ígéretében (14 - 16. v.). Kevésnek és gyengének látja önmagát (15. v.). Az Úr mégis bátor vezetőt formál belőle. Őnála nincs lehetetlen!

Isten elfogadja Gedeon ingatag hitét, és megerősíti a kért jelek által. Az Úr utasításait követve Gedeon győzelemre vezeti a népet, így részesül köztiszteletben. Izráel bírájává, szabadítójává kellett válnia. Az Úré a dicsőség, és Gedeont is felmagasztalja.

Gedeon jellemzésének pontjait olvasva, talán magunkra ismerünk. A kérdés csupán az, hogy rászánjuk-e magunkat és követjük-e az Úr utasításait a lelki növekedésben, a szolgálatban, a gyermeknevelésben, a jövőalapozásban, a gyarapodásban. Az Úrra figyelve éljük életünket, és kérjünk erőt, hogy megértsük és megtegyük utasításait!

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”

Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.