2018. október 18., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Vita a törvény miatt

Igehely: ApCsel 21:37-22,22; Kulcsige: ApCsel 22:3 „Én zsidó ember vagyok, a kilikiai Tarzuszban születtem, de ebben a városban növekedtem fel, Gamáliél lábainál kaptam nevelést az ősi törvény szigora szerint, Isten buzgó híve voltam, ahogyan ma ti mindnyájan.”

Pál apostol a damaszkuszi találkozás előtt (is) profi törvényismerő és betöltő volt. Egyszerűen rajongott a törvényért, a betűért, a szabályokért. Éppen ez okozta a legnagyobb problémát: annyira rajongott a törvényért, hogy közben gyűlölet töltötte el embertársai iránt, és üldözte a keresztyéneket. Drága olvasó, szeresd a szabályt, akár rajongj is érte, de ne gyűlöld meg közben a körülötted élőket, akik talán nem annyira „profik” a törvény betartásában. Pált megállította Krisztus a damaszkuszi úton és a „törvényrajongóból” „Krisztusrajongóvá” vált. Mit sem ér, ha rajongunk a „betűért”, de Krisztust nem ismerjük, vagy nagyon távol van tőlünk. Pálnak voltak elképzelései Istenről és az ő szabályairól, már megtérése előtt – de mindezt fel kellett rúgnia az Istennel való találkozása után. A 21. vers azt mondja „De ő azt mondta nekem”. Beleszólhat-e Isten így a terveinkbe, életünkbe? Jobban ragaszkodsz ahhoz, ami elképzelésed szerint Jézus akarata, mint Őhozzá magához. – ha így van valószínűleg hallanod kell majd kemény szavait - mondja Oswald Chambers.

Legyen Isten, a szó legszigorúbb értelmében, az első helyen az életünkben és rajongásunk középpontja!

Petyár Lóránd

DÉLUTÁN | 

Dávid felmagasztalása

Igehely: 2Sám 7:4-16

Mai Igénkben Isten válaszol Dávid szándékára. A cédruspalotában lakó Dávid király házat akart építeni Istennek, hisz Isten hajléka nem lehet alábbvaló, mint az övé. Az Úr emelte föl és áldotta meg Dávidot, mindent Neki köszönhetett. A terve nem sértette az Urat, nem is büntette meg, hanem a házépítési szándékát azzal jutalmazta, hogy Ő építette és tette örökkévalóvá Fiában, Jézusban a házát (16. v.). Felfoghatatlan megtiszteltetésben részesítette őt.

Ha Isten fel akar magasztalni valakit, minden elképzelést meghaladó dolgokat tehet. Az Atya Isten az Úr Jézus által megnyitotta mennyei világát, és a Fiában hívőknek megígérte, hogy örökkévaló házat épít számukra, dicsőségét osztja meg az övéivel. János apostol így tesz vallomást: „ ...és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, telve Isten dicsőségével, ragyogása hasonló volt a legértékesebb drágakőhöz...” (Jel 21:10-11).

Milyen földi dicsőség fogható ehhez a megtiszteltetéshez? Gondold végig, és adj hálát Istennek üdvözítő munkájáért, a többit pedig bízd rá!

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Hála legyen az Úrnak azért, mert Ő türelmes Isten! Soha nem kapkod, mindig megfontolt és bölcs minden lépésében. Nemcsak az Úr Jézus visszajövetele, hanem Isten türelme is üdvösség számunkra, ezt megerősíti Péter (9.v.) és Pál apostol is (15.v.). Egyfelől „siettetnünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hullámhosszára hangolódva türelemmel várjuk az új eget és új földet. Amíg Ő türelmesen vár értünk, addig van idő a megtérésre, az imádkozásra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a megszentelődésre, hogy Ő tisztának és feddhetetlennek találjon minket békességben.