2018. szeptember 28., péntek

DÉLELŐTT | 
Lopás helyett célirányú munka

Igehely: Ef 4:17-24.28; Kulcsige: Ef 4:28 „A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek.”

Azzal kezdi Pál ezt a gondolatsort az Ef 4:1-ben, hogy azoknak az élete, akiket az ÚR elhívott, méltó kell legyen, ahhoz az elhíváshoz, melyet az Úrtól kaptak. Majd rámutat arra, hogy ez az életmód nagy részben a gyülekezetben valósul meg, amikor a tagok szeretetet gyakorolnak egymás felé. A 14-ik verstől visszautal ide: „mondom tehát…” és nagyon határozottan rámutat az élet megváltozásának fontosságára. Ennek a változásnak nem külső vallásosságban kell megnyilvánulnia, hanem abban, ahogy viszonyulok testvéreimhez. Ezt nem tehetem többet pogány módra „ha jól tanultam a Krisztust”, ha a tanítás által tényleg a történelmi Jézussal találkoztam, őt ismertem meg. És az életnek ez a változása az anyagiak területére nézve is érvényes (28): 1. Teljesen kizárt a lopás lehetősége. 2. Az egyetlen helyes cselekedet pedig a becsületes munka. Az, aki eddig lopott, nem csak annyit tesz, hogy abbahagyja, hanem teljesen megváltozik az élete iránya, azaz ad a szűkölködőknek. Aki tudatosan erre az útra lép, annak Isten a következőt üzeni: „Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár. Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod. (Zsolt 128:1-2).

Ferenczi Lajos

DÉLUTÁN | 

Összeesküvésből való szabadulás

Igehely: ApCsel 23:12-24

Pál maga is valamikor azt az utat járta, melyet most azok, akik az életére törtek. Számára a változást a Jézussal való találkozás hozta, amikor felismerte, hogy amit Isten Jézusban adni akar neki, sokkal értékesebb annál, amije neki, sőt nem csak neki, hanem magának a zsidó nemzetnek van. A Filippi 3-ban azokat az értékeket, amelyek miatt egykor küzdött, amelyek megvédéséért embereket volt képes üldözni, meghurcolni, börtönbe vetni, kárnak és szemétnek nevezi. Mert az, amiben ez a több mint 40 férfi volt, halott vallás csupán, ami fanatikussá teszi az embert, és nyomában nem jár semmi jó. Viszont Jézusban magával az élettel ajándékozott meg Isten, azzal az új élettel, melynek Ő maga a forrása.

1. Éld és hirdesd ezt az életet, amit neked is adott Isten Jézusban. Ha még nem a tied, keresd, mert csak ezt az életet érdemes emberként élni.

2. Ha ezen az úton jársz, nem mindenki fog támogatni. Azt mondja Pál: „De mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják.” De ugyanez a Pál ezt is mondja: „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket (Róm 8:37).” Ezért légy bátor Jézus követésében, és a róla szóló bizonyságtételben.

Ferenczi Lajos

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.