2025. április 23., szerda

DÉLELŐTT | 
A feltámadás a megigazulás alapja

Igehely: Róm 4:13–25 Kulcsige: Róm 4:23-25 „De nem egyedül érte van megírva, hogy «beszámította neki igazságul», hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, mert hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat, aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért.”

Ennek a fejezetnek a címe a hitből való megigazulás, ami a hívő életünk lényege. Ez Istennek arra a cselekedetére vonatkozik, amellyel a bűnbánó és megtérő bűnöst igaznak nyilvánítja. A következő fontos kérdés, hogy minek alapján? Mi teszi az embert igazzá (elfogadhatóvá) az Isten előtt? Pál szembeszáll azzal a zsidó elképzeléssel, miszerint a törvény cselekedetei által válik valaki elfogadhatóvá az Isten számára. Ezzel szemben bizonyítja, hogy Isten egyedül a Jézus Krisztusba vetett hitünk alapján fogad el bennünket (Gal 2:15–16). Példának állítja elénk Ábrahámot, akinek hit által adatott az ígéret, amelyet ő komolyan vett, és ez tulajdoníttatott neki igazságul (22.v.).

Van még egy számunkra nagyon fontos igazság ebben a részben (23–24.v.). Azt írja Pál, hogy ezek nemcsak érette írattak meg, hanem miértünk is, akik hiszünk abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat a halálból. A feltámadás tehát a megigazulásunk alapja.

Te hiszed-e, hogy Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért és feltámadt a mi megigazulásunkért? A te hited alapján Isten igaznak nyilvánít téged.

Balogh Gábor

DÉLUTÁN | 

Éljünk úgy, mint Jézus!

Igehely: 1Jn 2:1–6 Kulcsige: Igehely: 1Jn 2:6 „Aki azt mondja, hogy őbenne marad, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt.”

Jézus tanítványait Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek (ApCsel 11:19–26). A keresztyén szó azt jelenti, hogy Krisztuskövető, krisztusi. Olyannak lenni, úgy élni, mint Krisztus. Ezt a nevet nem ők találták ki maguknak, hanem azok, akik életüket látva megállapították róluk, hogy valóban olyanok, mint Krisztus. Nemcsak ismerték Jézust, hanem megtartották a parancsolatait (3–4.v.). Ez nem azt jelenti, hogy soha nem tévedtek, vagy hogy tökéletesek voltak, de azt igen, hogy Krisztus volt számukra a példa. Ezért tudtak megmaradni és kitartani a nehéz időkben is.

Egy misszionáriusról olvastam, hogy mielőtt bármit tett volna, feltette magának a kérdést: „Mit tenne most Jézus?” Erre az egyetlen kérdésre adott válasz határozta meg beszédét, cselekedetét, még a gondolatait is.

Ha a szívedben eldöntöd, hogy szeretnél úgy élni, mint Krisztus, Ő erre Szentlelke által megsegít. Ha nem mindig sikerül, ne csüggedj el! Van szószólónk az Atyánál, csak bánd meg, és kérj érte bocsánatot (9.v.)! Ő hű és igaz, hogy megbocsásson (1Jn 1:9).

Élj úgy, mint Krisztus! Amikor ez sikerül, légy érte hálás; amikor nem, kérj érte őszintén bocsánatot!

Balogh Gábor

 Napi áhítat

Igehely: Zsid 12:1–3 Kulcsige: Zsid 12:1 „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.”

A mai felhívás nagyon nehéz. Nem szívesen vállaljuk a küzdést, de nem is vagyunk rá képesek önmagunktól. Bűnös természetünk nem szereti a terhet, de szereti a bűnt. Melyek ezek a bűnök az életünkben? A gonosz mindig ott támad, ahol gyengék vagyunk.

Az Úr Jézus megbocsátotta a bűneinket (ha már hívőkké lettünk), de a harc megmarad életünk végéig. A levél írója felszólít arra, hogy az előttünk levő pályán fussunk, ne cammogjunk vagy sétáljunk. És ráadásul legyünk állhatatosak!