2019. augusztus 15., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A zsidók hűtlenségének ítélete

Igehely: Róm 3:1-8; Kulcsige: 3:3b-4a „Vajon az ő hűtlenségük hűtlenné tenné Istent? Szó sincs róla!”

Mai igénkben Pál apostol mintha korábbi önmagával, a meg nem tért farizeussal vitatkozna (John Stott). A tegnap reggeli igében egyértelműen kifejtette, hogy a tény, hogy ők Isten választott népe, vagy a körülmetélkedés nem mentesíti az ítélet alól a zsidókat. Ebben a szakaszban megerősíti ugyanezt, és felveti, majd megválaszolja azokat a kérdéseket, melyek zsidó olvasóiban megfogalmazódhattak az általa leírtak alapján. Válaszaiban határozottan kihangsúlyozza, hogy Isten nem haszontalan szövetséget kötött Izráellel, és nem lett hűtlen hozzájuk. Igazságtalansággal sem vádolható, amikor megítéli a népét, és nem az emberi gonoszság által növekedik a dicsősége!

Az embereknek könnyebbnek tűnik Istenben hibát keresni, Őt vádolni, és akár létezését is tagadni a megalázkodás, megtérés és szent élet helyett. Tegyük mi ma reggel az ellenkezőjét! Alázkodjunk meg Előtte, kérjünk bocsánatot Tőle, és dicsőítsük Őt a velünk kötött új szövetségért, hűségéért, igazságáért és megmentő kegyelméért!

Kiállsz-e ma Isten mellett, ha valaki káromolni fogja Őt jelenlétedben? Milyen érveid vannak Isten létezése mellett, amikor ateistákkal beszélgetsz?

Püsök Dániel

DÉLUTÁN | 

A képmutatás büntetést von maga után

Igehely: Józs 9:16-27

A kétszínűség vagy színészkedés velünk született tehetség. Bevetjük, amikor magunkra próbáljuk felhívni a figyelmet, és olyankor is alkalmazzuk, amikor a ránk fordított reflektorfényből szeretnénk kikerülni. Könnyebbnek tűnik az őszinteségnél, és különösen hasznos, ha ellenséges környezetben vagyunk. Hosszú távon azonban ennek súlyos következményei lesznek az életünkben.

A gibeóniak hazug képmutatásának átok, és egy életre szóló szolgaság lett az eredménye. Ma sem ússza meg olcsóbban az, aki az őszinteség helyett a kétszínűséget választja. Saját életemben tapasztaltam, hogy a megtérésem előtti képmutató életstílusom a hazugság átkos rabságában tartott éveken át. Sokszor megszégyenültem emiatt, próbáltam is szabadulni belőle, de erősebb volt nálam. Csak akkor oldozódtam fel, amikor lerántottam a leplet görcsösen őrzött titkaimról, és megvallottam bűnömet Istennek és embereknek. Felszabadító érzés volt újjászületésemkor széttépni és eltemetni álarcaimat, valamint rájönni arra, hogy két pont között a legrövidebb út mindig az egyenes!

Püsök Dániel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Hab 2:1–4 Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”

Habakuk próféta csalódott és türelmetlen, mert úgy tűnik neki, hogy Isten nem hallgatta meg a kérését (Hab 1:2). Az Úr válasza viszont jelzi, hogy az ő tudtán kívül már az Úr elkezdett válaszolni (Hab 1:5–11). A káldeusok (babilóniaiak) jönnek megbüntetni Izráelt. Isten válaszára Habakuk megint panasszal felel: „Bűnösebb néppel bünteted népedet? Miért tűnik úgy, hogy a gonosz megússza büntetés nélkül?” De most a próféta lelki őrhelyére, az ima bástyájára áll, és várja Isten kijelentését panasza dolgában.