2019. augusztus 30., péntek

DÉLELŐTT | 
A szentek és a bűn

Igehely: Róm 7:7-13; Kulcsige: 7:8 „De a bűn, kihasználva a parancsolatot, mindenféle kívánságot szült bennem. Mert a törvény nélkül halott a bűn.”

Pál apostolnak egy fájdalmas gondolattal kellett foglalkoznia. A probléma ugyanis a következő: hogyan lehetséges, hogy valami, ami jó, igaz és szent – hiszen Isten törvényéről van szó –, nem termett jó gyümölcsöt, hanem éppen a bűnt mozdította elő? Az apostol válasza szerint azonban nem a törvény idegenített el bennünket tartósan Istentől, hanem az a hatalom fejtette ki hatását a törvényen keresztül, amelyet bűnként ismerünk.

Hogyan határozzuk meg a bűnt a Biblia fényében? Vannak, akik a bűnt a törvényszegés külső, látható eseteinek tekintik, és úgy vélik, hogy az embert csak kívülről fertőzi a bűn. Valójában a bűn benne rejlik óemberi természetünkben. Erre épít, ezt erősíti fel a Sátán a külső körülmények csábítása által.

Pál apostol a megtérése utáni lelki küzdelmét is leírta. Az igazi megtérés mindig arról a gondolkodásmódbeli változásról ismerhető fel, hogy a megtért ember immár gyönyörködik Isten törvényében, és meg akarja azt tartani, valamint megalkuvás nélkül gyűlöli a bűnt, és győzni akar felette.

Hogyan határozod meg a bűn fogalmát a Szentírás tanítása alapján? Hogyan ismerheted fel hívő életedben a Sátán kísértéseit és csapdáit?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Testvéri pártfogás

Igehely: Róm 16:1-2

Az ókorban az emberek egymással való érintkezése igen lassú, a közlekedés pedig nehézkes és veszélyes volt. Ebből kifolyólag az ajánlólevelek nagyon is szükségesek voltak, főleg ha valaki az ismerősei közül idegenbe utazott, ismeretlenek közé. Különösen érvényes volt ez a női utazókra.

Mai igénkből kiderül, hogy Pál apostol is írt ilyen leveleket. Ez alkalommal Fébét látta el ajánlólevéllel, aki alighanem azt a megbízatást kapta, hogy vigye el a római testvéreknek írt levelet. Valószínűsíthetjük, hogy más dolga is akadt a városban, és ezért kellett Rómába utaznia – talán üzleti vagy valamilyen peres ügyben.

Az apostol ajánlásából mindenképpen kiderül, hogy nem csak Fébének volt szüksége a római testvérek pártfogására, hanem ő maga is sokaknak a pártfogója volt, még Pál apostolnak is. Lehetséges, hogy Fébé jómódú asszony volt, aki nagy segítségére volt a gyülekezetnek és az apostolnak. Annak ellenére, hogy Fébéről igen kevés információ maradt fenn, szolgálata példaértékű számunkra is, ezért érdemes követnünk példáját.

Horváth Ferenc

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:1–5 Kulcsige: 1Kor 4:1–2 „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.”

A hűség is­te­ni jel­lem­vo­nás, amit mi, ha­lan­dó em­be­rek, ne­he­zen tu­dunk fel­fog­ni, és be­ha­tá­rol­ni nagy­sá­gá­ban, hosszú­sá­gá­ban, mély­sé­gé­ben, idő­ben stb.: „Tudd meg tehát, hogy a te Is­te­ned, az Úr az Isten. Áll­ha­ta­tos Isten ő, aki hű­sé­ge­sen meg­tart­ja szö­vet­sé­gét ezer nem­ze­dé­ken át is, azok iránt, akik sze­re­tik őt és meg­tart­ják pa­ran­cso­la­ta­it” (5Móz 7:9). A mi hű­sé­ges Is­te­nünk­nek egyik leg­főbb el­vá­rá­sa, hogy szol­gái hű­sé­ge­sek le­gye­nek.