2019. augusztus 30., péntek

DÉLELŐTT | 
A szentek és a bűn

Igehely: Róm 7:7-13; Kulcsige: 7:8 „De a bűn, kihasználva a parancsolatot, mindenféle kívánságot szült bennem. Mert a törvény nélkül halott a bűn.”

Pál apostolnak egy fájdalmas gondolattal kellett foglalkoznia. A probléma ugyanis a következő: hogyan lehetséges, hogy valami, ami jó, igaz és szent – hiszen Isten törvényéről van szó –, nem termett jó gyümölcsöt, hanem éppen a bűnt mozdította elő? Az apostol válasza szerint azonban nem a törvény idegenített el bennünket tartósan Istentől, hanem az a hatalom fejtette ki hatását a törvényen keresztül, amelyet bűnként ismerünk.

Hogyan határozzuk meg a bűnt a Biblia fényében? Vannak, akik a bűnt a törvényszegés külső, látható eseteinek tekintik, és úgy vélik, hogy az embert csak kívülről fertőzi a bűn. Valójában a bűn benne rejlik óemberi természetünkben. Erre épít, ezt erősíti fel a Sátán a külső körülmények csábítása által.

Pál apostol a megtérése utáni lelki küzdelmét is leírta. Az igazi megtérés mindig arról a gondolkodásmódbeli változásról ismerhető fel, hogy a megtért ember immár gyönyörködik Isten törvényében, és meg akarja azt tartani, valamint megalkuvás nélkül gyűlöli a bűnt, és győzni akar felette.

Hogyan határozod meg a bűn fogalmát a Szentírás tanítása alapján? Hogyan ismerheted fel hívő életedben a Sátán kísértéseit és csapdáit?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Testvéri pártfogás

Igehely: Róm 16:1-2

Az ókorban az emberek egymással való érintkezése igen lassú, a közlekedés pedig nehézkes és veszélyes volt. Ebből kifolyólag az ajánlólevelek nagyon is szükségesek voltak, főleg ha valaki az ismerősei közül idegenbe utazott, ismeretlenek közé. Különösen érvényes volt ez a női utazókra.

Mai igénkből kiderül, hogy Pál apostol is írt ilyen leveleket. Ez alkalommal Fébét látta el ajánlólevéllel, aki alighanem azt a megbízatást kapta, hogy vigye el a római testvéreknek írt levelet. Valószínűsíthetjük, hogy más dolga is akadt a városban, és ezért kellett Rómába utaznia – talán üzleti vagy valamilyen peres ügyben.

Az apostol ajánlásából mindenképpen kiderül, hogy nem csak Fébének volt szüksége a római testvérek pártfogására, hanem ő maga is sokaknak a pártfogója volt, még Pál apostolnak is. Lehetséges, hogy Fébé jómódú asszony volt, aki nagy segítségére volt a gyülekezetnek és az apostolnak. Annak ellenére, hogy Fébéről igen kevés információ maradt fenn, szolgálata példaértékű számunkra is, ezért érdemes követnünk példáját.

Horváth Ferenc

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:22–23; Mt 11:27–30 Kulcsige: Mt 11:29 „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”

Az Úr Jé­zus­nak olyan el­vá­rá­sai van­nak a ta­nít­vá­nyai felé, amik az (ó)em­be­ri ter­mé­szet­tel tel­je­sen el­len­té­te­sek, sőt meg­va­ló­sí­ta­ni­uk is le­he­tet­len volna, ha nem Ő lenne a Mes­te­rük. Is­me­ri vér­mér­sék­le­tün­ket, lát­ha­tat­lan har­ca­in­kat, és tisz­tá­ban van az em­be­rek kö­zött való for­go­ló­dá­sunk min­den as­pek­tu­sá­val. Ezért be­szél a meg­ter­he­lő­dés­ről és meg­fá­ra­dás­ról, a lélek nyug­ta­lan­ko­dá­sá­ról, amik rend­sze­rint az em­be­ri kap­cso­la­tok­ban ki­ala­ku­ló egye­net­len­sé­gek, konf­lik­tus­hely­ze­tek és a saját gyen­ge­sé­günk­re való össz­pon­to­sí­tás miatt kö­vet­kez­nek be.